A történész szerint Hitlert rajongással
töltötte el, amikor 1914 januárjában az egyik Ford-autógyárban
bevezették a futószalagot, és ezzel megkezdődött az valódi
sorozatgyártás. Az általa konstruált T-modell - amely egyszerű,
hatékony és olcsó kocsi volt - valósággal lenyűgözte a Hitlert, aki
több ízben is kijelentette: "Henry Ford tömegautójával többet tett a szocializmusért, mint bárki más."
Ford azonban nemcsak az autógyártás úttörőjeként, hanem fanatikus
antiszemitaként is "hírnevet" szerzett magának. A húszas években nagy
port kavart antiszemita könyvet jelentetett meg A nemzetközi zsidó
címmel. A könyv annak idején egyfajta bestseller lett, 18 nyelvre
fordították le. Ebben a szerző mindenekelőtt azt állította, hogy a
zsidók "világuralomra" törnek, és valójában ők a kommunizmus
"mozgatói". Mindez magyarázza, hogy - mint a történész írta - Hitler
Henry Fordot barátjának és mentorának tekintette, a hírhedt müncheni
"barna házban" a falon ott díszelgett az amerikai autógyáros képe. Ralf
Georg Reuth szerint Fordnak nagy tekintélye volt a nemzetiszocialista
pártban. Több ízben meghívták Münchenbe, a látogatásra azonban végül
nem került sor.
Amikor 1923-ban - rövid ideig - szó volt arról, hogy indul az amerikai elnökválasztáson, Hitler kijelentette, hogy "száz
százalékosan számíthat támogatására". "Szívesen elküldtem volna néhány
rohamosztagomat Chicagóba és más amerikai városokba, hogy segítsem őt a
választásokon" - idézte Hitlert annak idején a Chicago Tribune. A
német történész szerint az amerikai milliárdos "cserébe" anyagilag
támogatta Hitlert, illetve nemzetiszocialista mozgalmát. A New York
Times a bajor tartományi parlament információira hivatkozva 1922,
december 10-én arról számolt be, hogy Hitler mozgalmát egy amerikai
antiszemita vezető, azaz Henry Ford támogatja. A New York Times
ugyanebben a cikkben arról írt, hogy "Ford pénzéből" Hitler több ezer
fiatal hívét új egyenruhákkal, illetve géppisztolyokkal látták el.
A német történész szerint Hitler hírhedt, a náci párt politikai és
ideológiai programját megfogalmazó Mein Kampfjában is támaszkodott Ford
írásaira, őt könyvének 1925-ben megjelent első kiadásában "az egyetlen
nagy amerikaiként" említette. A könyvet Hitler landsbergi fogsága
idején írta, miután 1923-ban az úgynevezett sörpuccsban való
részvételéért börtönbe zárták. A Mein Kampf későbbi kiadásaiban Henry
Ford neve többé nem merült fel. Ennek oka Ralf Georg Reuth szerint az
volt, hogy Henry Ford "felhagyott" radikális antiszemitizmusával,
Hitler viszont nem.
Forrás: Múlt-kor
