Bizonyos feltételek mellett büntetni lehetne annak tagadását, hogy a
Szovjetunió győzelmet aratott a második világháborúban - vélekedett
Jurij Csajka, Oroszország legfőbb ügyésze.
Csajka újságírók előtt úgy fogalmazott: "A nagy honvédő háborúban
aratott győzelem egész népünk nagy vívmánya, amelyet nagy veszteségek
árán értünk el. Nem zárom ki, hogy bizonyos körülmények között
büntetőjogi felelősségre vonást is alkalmazzanak". Az orosz
főügyész ezzel Szergej Sojgu, a rendkívüli helyzetek minisztere és
egyben a dumában kétharmados többséggel bíró, Vlagyimir Putyin vezette
Egységes Oroszország Párt vezetőségi tagja előző napi felvetésére
reagált, amelyet máris támogatásáról biztosított az orosz elnök
konzultatív-tanácsadó testülete, a Társadalmi Kamara.
Csajka a legfőbb ügyészség kollégiumi ülése kapcsán egyebek között elmondta: az ügyészség egyetlen év alatt 66 ezer törvénysértően indított bűnügyet szüntetett meg, és 1,8 millió olyan ügyet tárt fel, amelyben törvénysértő módon tagadták meg a bűnvádi eljárás megindítását.
Csajka a kollégiumi üléshez időzítve cikket közölt a Rosszijszkaja Gazeta című hivatalos lapban, s ebben támogatásáról biztosította egy egységes nyomozati rendszer kialakítását, s a közel másfél éve alakult nyomozati bizottság létrehozását a megfelelő irányba tett lépésnek nevezte. Elmondta: a világon egyedülálló módon Oroszországban több főhatóság is rendelkezik nyomozási hatáskörrel és apparátussal: a terrorizmus ügyeiben például az ügyészség és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), gazdasági bűnügyekben az ügyészség, az FSZB és a belügyminisztérium nyomoz, s az egységesítés hatalmas megtakarítást is jelentene.
Úgy vélte, hogy ha ez az egységes nyomozó szervezet csakis a súlyos bűncselekményekkel foglalkozna, s a kis ügyeket, - amelyek az összes bűncselekmény 70 százalékát teszik ki - például a rendőrségre bíznák, erősen csökkenne a börtönben lévők száma. Elmondta: jelenleg közel 900 ezer ember van börtönben, illetve vizsgálati fogságban, noha a korábbi 1,1 millióról 2005-ben már sikerült 740 ezerre csökkenteni számukat. Nem lenne szabad vizsgálati fogságba helyezni azokat, akiknél a várható büntetés nem szabadságvesztés - mondta. Tavaly például 30 ezer ilyen embert helyeztek vizsgálati fogságba, s közülük 17 ezret a nyomozás során szabadlábra kellett helyezni, továbbá összesen 75 ezer olyan ember volt hosszabb-rövidebb ideig őrizetben, akiknek esetében erre nem volt szükség.
Különösen nagy baj, hogy a vizsgálati fogságban az oda kerülők 87 százaléka egy évnél hosszabb időt tölt, noha közülük sokak bűnössége nem bizonyított, és nem nyer bizonyítást később sem - mondta a legfőbb ügyész, hozzátéve, hogy Dmitrij Medvegyev elnök már megbízást adott a szükséges törvénymódosítások kidolgozására.
Csajka a legfőbb ügyészség kollégiumi ülése kapcsán egyebek között elmondta: az ügyészség egyetlen év alatt 66 ezer törvénysértően indított bűnügyet szüntetett meg, és 1,8 millió olyan ügyet tárt fel, amelyben törvénysértő módon tagadták meg a bűnvádi eljárás megindítását.
Csajka a kollégiumi üléshez időzítve cikket közölt a Rosszijszkaja Gazeta című hivatalos lapban, s ebben támogatásáról biztosította egy egységes nyomozati rendszer kialakítását, s a közel másfél éve alakult nyomozati bizottság létrehozását a megfelelő irányba tett lépésnek nevezte. Elmondta: a világon egyedülálló módon Oroszországban több főhatóság is rendelkezik nyomozási hatáskörrel és apparátussal: a terrorizmus ügyeiben például az ügyészség és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), gazdasági bűnügyekben az ügyészség, az FSZB és a belügyminisztérium nyomoz, s az egységesítés hatalmas megtakarítást is jelentene.
Úgy vélte, hogy ha ez az egységes nyomozó szervezet csakis a súlyos bűncselekményekkel foglalkozna, s a kis ügyeket, - amelyek az összes bűncselekmény 70 százalékát teszik ki - például a rendőrségre bíznák, erősen csökkenne a börtönben lévők száma. Elmondta: jelenleg közel 900 ezer ember van börtönben, illetve vizsgálati fogságban, noha a korábbi 1,1 millióról 2005-ben már sikerült 740 ezerre csökkenteni számukat. Nem lenne szabad vizsgálati fogságba helyezni azokat, akiknél a várható büntetés nem szabadságvesztés - mondta. Tavaly például 30 ezer ilyen embert helyeztek vizsgálati fogságba, s közülük 17 ezret a nyomozás során szabadlábra kellett helyezni, továbbá összesen 75 ezer olyan ember volt hosszabb-rövidebb ideig őrizetben, akiknek esetében erre nem volt szükség.
Különösen nagy baj, hogy a vizsgálati fogságban az oda kerülők 87 százaléka egy évnél hosszabb időt tölt, noha közülük sokak bűnössége nem bizonyított, és nem nyer bizonyítást később sem - mondta a legfőbb ügyész, hozzátéve, hogy Dmitrij Medvegyev elnök már megbízást adott a szükséges törvénymódosítások kidolgozására.
Forrás: Múlt-kor
