Az áldozatokra való békés emlékezést -
akárcsak az elmúlt években - ezúttal is szélsőjobboldali csoportok
zavarták meg. Szerte az országból több mint ötezer neonáci érkezett a
szászországi tartományi fővárosba, hogy egyfajta "gyászmenetként"
meghirdetett tüntetés keretében tiltakozzon az amerikai, illetve brit légierő 1945 februári bombázásai ellen,
s ily módon fejezze ki szolidaritását az áldozatokkal. A tartományi
parlamentbe bejutott neonáci Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) háborús
bűncselekménynek tartja a támadást, s egyfajta "holokausztról" beszél.
Egy pártok felett álló szövetség felhívására ugyanakkor több mint
tízezren gyűltek össze a városban, hogy a békés megemlékezés mellett
állást foglaljanak a neonáci felvonulás ellen. A menetben ott volt
egyebek között Richard Weizsäcker volt államfő, Franz Müntefering
szociáldemokrata pártelnök és Charlotte Knobloch, a Németországi Zsidók
Központi Tanácsának elnöke. A hatóságok több ezer rendőrt helyeztek
készültségbe Drezda belvárosában, hogy megakadályozzák az
összecsapásokat. Ennek ellenére már kora délután összetűzésekre került
sor a rendőrök és a hírek szerint a neonácikra rátámadó balos csoportok
között.
Az 1945. február 13-ról 14-re virradó éjszaka, illetve 14-én a
szövetségesek három hullámban végrehajtott légitámadása valósággal
lerombolta a Németország egyik fő ékszerének tartott Drezdát. A 772
brit és 311 amerikai repülőgép összesen több mint hétezer tonna bombát
dobott a városra, amelynek belső, mintegy 12 négyzetkilométernyi
területe teljesen elpusztult, további 3 négyzetkilométer erősen
károsodott, csaknem 25 ezer otthon semmisült meg. Mivel a támadás
idején a városban nagyszámú menekült is tartózkodott Németország keleti
részből, a halottak számát nem tudták pontosan megállapítani. Az
áldozatok becsült száma 25 ezer és 135 ezer között van. Az NPD
ugyanakkor a közelmúltban azzal állt elő, hogy a támadás több mint 250
ezer halálos áldozatot követelt.
A békés megemlékezések egyébként már pénteken este megkezdődtek, amikor
a város vezetői, illetve a németországi amerikai, illetve brit
nagykövet együttesen koszorúzta meg az áldozatok emlékművét. Az
emlékezéssel egy időben a német kormány két tagja is sürgette a neonáci
NPD betiltását. Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter annak a
nézetnek adott hangot, hogy a szélsőjobboldali párt a "szervezett és
agresszív neonácizmust" testesíti meg, s az alkotmányos rend ellen tör.
A külügyminiszter a szélsőjobboldal, az idegenellenesség és az
antiszemitizmus elleni harcot össztársadalmi feladatnak nevezte. A
keleti tartományok újjáépítéséért felelős Wolfgang Tiefensee miniszter
pedig úgy vélte, hogy a szélsőjobboldal ellen nem elég csak békésen
tüntetni.
Forrás: Múlt-kor
