„Van ember - van probléma! Nincs ember - nincs probléma." - Joszif Sztálin

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Magyar volt az 1. világháború első áldozata

Az első világháború első, magyar áldozatára emlékeztek kedden Abádszalókon Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter részvételével. A száz esztendeje kitört világháború családok millióinak okozott bánatot, közülük elsőként egy abádszalóki magyar családnak, Kovács Pál hozzátartozóinak - mondta a miniszter a 68. szolnoki gyalogezred katonájának szobra előtt tartott megemlékezésen.

41665

 

A hősként elesett fiatalember arcvonásait őrző alkotás, Kemény Simon szobrászművész munkája egyszerre jelképezi a magyar parasztság helytállását és a nemzetfenntartó erejét a nagy világégésben - tette hozzá a politikus. Mindent a hazáért! - hirdeti az emlékmű talapzatán a felirat, ez a három szó akkor is kötelező volt, és nekünk kései utódoknak is útmutatás. Ha a "nagy háborúban" elesettekre gondolunk, akkor pedig tanúságtétel és kötelességre ébresztő felhívás - fogalmazott a térség országgyűlési képviselője.

Kovács Pál 22 évesen mindent odaadott a hazáért. Lehet, hogy nem gondolt száz évre előre, de azzal biztosan tisztában volt, hogy annak a küzdelemnek megvan a maga jelentősége, és az emlékművön névvel jelenlévő kétszáz bajtársa is pontosan tudta: nem idegen érdekekért, hanem Magyarországért küzdenek - mondta a miniszter.

A történelemtanítás - fogalmazott - az elmúlt évtizedekben gyakran mondott sokféle dolgot az első világháborúról, többek között azt, hogy idegen érdekekért, imperialista célokért, uralkodók becsvágyáért kellett küzdeni. De mi jól tudjuk: csakúgy, mint a korábbi függetlenségi küzdelmekben és nemzetvédő háborúkban, akkor is a magyarság megmaradása és fennmaradása volt a tét - folytatta -, ezért is épültek országszerte a szebbnél szebb emlékművek, hogy e a hősi küzdelem előtt tisztelegjenek.

Fazekas Sándor azt mondta: bízik benne, lesznek sokan, akik a százéves évfordulón kihasználják az alkalmat, hogy ezeket az emlékműveket, csatatereket végigjárják. Ismerjük meg a földet, amelyeken őseink küzdöttek és, ha kellett, meghaltak! - buzdította hallgatóságát. Még belegondolni is szörnyű, hogy 530 ezren adták életüket Magyarország fennmaradásáért, másfél millió katona sebesült meg, és nem hátráltak négy éven keresztül a legnehezebb körülmények között sem - emlékeztetett.

Fazekas Sándor szavai szerint az első világháború a magyarság számára egy tragikus 20. századot nyitott meg, amelyben a második világháború, forradalmak, rendszerváltozások jöttek, és a magyarság számára emberpróbáló idők következtek, de a legnehezebb körülmények között is sikerült helytállni. "Kovács Pál és kortársainak helytállása üzenetet és erőt ad számunkra is. Azt az üzenetet, hogy a mai generációnak is legfontosabb célja egy erős Magyarország megteremtése,(...) egy olyan erős magyarságé, amely mindenhol jól és otthon érzi magát a Kárpátok bércei között" - zárta beszédét a miniszter.

Kovács Pál 1892-ben született Abádszalókon, édesapja dohánykertész volt a gróf Szapáry családnál. 1913. október elsején vonult be sorkatonai szolgálatra a 68. szolnoki gyalogezredhez rendfokozat nélkül bakának, hivatalos megnevezéssel gyalogosnak. A szarajevói merénylet után a katonák 1914. július 28-án indultak el a zimonyi kaszárnyából a határfolyó, a Száva partjára. Ott vonultak őrségbe, s másnap arra ébredtek, hogy a szerbek hajnalban fölrobbantották a Monarchiát Szerbiával összekötő hidat. A robbanást mindkét oldalról heves puskatűz követte, így gyakorlatilag ekkor kezdődött meg az első világháború.

A tűzpárbajban már a reggeli órákban kevésnek bizonyult a muníció és ezért Kovács Pál és Bíró Gábor közlegényeket parancsnokuk hátraküldte egy láda töltényért. A nehéz láda árokba emelésekor először Kovács Pált érte szerb golyó: fejlövést kapott és azonnal meghalt. Pillanatokon belül Bíró Gábor is megsebesült, majd tüdőlövésébe egy órán belül ő is belehalt.

Fiuk halála után szülei elköltöztek Tiszaburára egy tanyára, így az egykori hősi halált halt közlegény személyes emlékei elvesztek. Az abádszalóki öregek ettől függetlenül még ismerik történetét, s időközben elveszett fényképe alapján őrzi arcvonásait az első világháborús hősi emlékmű is.

Forrás: Múlt-kor

 

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább