„A jelenlegi helyzetet számunkra adott lehetőségnek, nem pedig katasztrófának kell tekinteni." - Dwight D. Eisenhower

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Gyilkosa teljesítette az utolsó kívánságát

A milliók halálát okozó első világháborúból  ̶ a brutalitás mellett  ̶ számtalan olyan forrásunk van, amely a katonák emberi oldalára mutat rá. Hiába harcolt az ellenséges oldalon történetünk angol főhőse, a valószínűleg a halálát okozó német katona teljesítette utolsó kívánságát.

40931

 

A nyugati fronton harcoló, 26 éves Percy Buck őrmester az egyik ütközet előtti éjjelen a feleségét, Berthát, gyermeküket, Cyrilt és családjukat ábrázoló fényképet nézegette, majd egy hirtelen ötlettől vezérelve elővett egy tollat, és ráírta a címét, s arra kérte a megtalálót, hogy halála esetén továbbítsa szeretteinek. Másnap súlyosan megsérült, elővette a fotót, és azzal a kezében hunyt el.

A fényképet egy bizony Josef Wilczek német tizedes küldte el azzal az üzenettel a genfi Vöröskeresztnek, hogy egy "haldokló katona" kezében találta. Így írta: "a kezében szorongatta a fotót, amelynek hátulján azt kérte, hogy a megtaláló jutassa el feleségéhez. Egy halott bajtárs utolsó kívánságát teljesítve küldtem el Önöknek a képet. Nyugodjék békében."

 

buck1
A 26 éves Percy Buck őrmester

A levelet és a fényképet a nemzetközi szervezet továbbította Bertha Bucknak a nagy-britanniai Hertfordshire megyébe. A történetre, amely a nagy háború vérontása közepette sem kimúló emberiességet és jó szándékot hirdeti, a feledés közel egy évszázados homálya szállt rá. 2014-ben Buck őrmester unokája, Christina Reynolds hitchini otthonának szekrényében pakolt, amikor felfedezte a kartondobozt.

Nyomban átadta a brit levéltárosoknak, akik hamarosan összerakták a teljes történetet, amely egy szomorú csavarral végződött: 1918. október 31-én, két héttel a borzalmaknak véget vető compiègne-i fegyverszünet előtt Wilczek tizedes elesett a fronton.

csoportkep
A hertfordshire-i ezred tagjai, jobb oldalon Buck őrmester

Percy Buck a háború előtt betűszedőként dolgozott egy nyomdában. A most 58 éves Mrs. Reynolds elmondta, a nagyapja maradványait sohasem találták meg, és a családja nem tudta, hol és miként halt meg egészen mostanáig, amikor a levéltári kutatók egy szemtanúi beszámolóban meg nem találták a választ.

Buck őrmester a hertfordshire-i ezredben szolgált, amely jelentős szerepet vállalt a harmadik ypresi csata 1917. július 31-én hajnalban induló támadásában. Egy bizonyos Ramsell nevű közlegény 1918-ban a sebesültek és eltűntek felkutatása céljából felállított minisztériumi osztálynak ezt mondta: "egy domb tetején voltunk, amikor megpillantottuk Percyt. Egy gránáttölcsérben feküdt súlyosan megsebesülve, már mozogni sem tudott. Emlékszem, még előző este egy fényképet mutatott a családjáról. El kellett onnan mennünk, többé nem láttuk őt."

"Bárcsak élne még az apám, jó volna, ha ezeket hallaná" ̶ mondta Mrs. Reynolds, aki a levéltárosoknak elmondta: édesapja, Cyril 1994-ben hunyt el, a nagyanyja pedig 1962-ben távozott az élők sorából.

Forrás: Múlt-kor

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább