„A jelenlegi helyzetet számunkra adott lehetőségnek, nem pedig katasztrófának kell tekinteni." - Dwight D. Eisenhower

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Így hazudtak Rommel haláláról

„Szívroham” – ez szerepelt Erwin Rommel német vezértábornagy halotti anyakönyvi kivonatán. A fenyegetés hatására adott „diagnózissal” Rommel öngyilkosságát próbálta eltitkolni a náci rezsim, az erről szóló rendőrségi jelentés csak most került elő – számoltak be a német lapok.

40050rommel

Mikor az afrikai, a sztálingrádi vereségek, majd a normandiai partraszállás után a Führer egykori kedvenc tábornoka már végleg belátta, hogy a náci Németország a háborút elvesztette, csatlakozott az 1944. júliusi Hitler-ellenes puccskísérlethez. Miután ez kudarcba fulladt, Rommelt választás elé állították: vagy öngyilkos lesz, vagy pedig osztozik az ügyben bíróság elé állított tábornokok sorsában. Ő az előbbit választotta: 1944. október 14-én az Ulm közelében lévő Herrlingenben (ma Burgdort) megmérgezte magát.

A Tunéziában állomásozó Afrika-hadseregcsoport (Heeresgruppe Afrika) vezetője, a 2. német hadseregcsoport későbbi parancsnoka ígéretet kapott rá, hogy családtagjainak életét megkímélik, ha ő maga öngyilkos lesz. Rommel állami temetést kapott Berlinben, a náci rezsim hivatalos álláspontja szerint szívroham végzett vele, miután a szövetségesek géppuskatűz alá vették autóját.

Semmi sem állt távolabb a valóságtól, ráadásul Rommel halotti anyakönyvi kivonatát meghamisították; Friedrich Breiderhoff hétoldalas, a kölni rendőrségnek átadott 1960. július 22-i keltezésű, most megtalált jelentésében arról vall, hogyan fenyegette meg kínhalállal az egyik SS-tiszt, ha nem hajtja végre az erre vonatkozó, messzemenőkig etikátlan parancsot.

Breiderhoff akkoriban az ulmi katonai kórház főorvosa volt, s elmondása szerint két magas rangú német tiszt kérte fel a feladatra, hogy vizsgálja meg Rommelt a gépkocsiban. „Herr Rommel volt az. Kalapja és marsallbotja ott hevert jobbra a felsőteste mellett a földön. Aztán egy civil ruhás ember jelent meg és felszólított, hogy próbáljam meg újraéleszteni”.

„Előbb szívinjekciót adtam, majd szívmasszázst és légzőgyakorlatokat végeztem, mintha a vezértábornagy megfulladt volna. Úgy éreztem, mintha Rommel már akkor halott lett volna. Akkor egy SS-tiszt felszólított, hogy távolítsam el a hányadékot a szájából, majd a torkában egy barnás-sárgás nyálka borította üres ciánkapszulát találtam” – írta Breiderhoff.

Az orvosnak a nyilvánvaló bizonyítékok ellenére azt kellett írnia a halotti anyakönyvi kivonatra, hogy Rommel szívrohamban hunyt el. Az SS-tiszt megfenyegette, hogy az információt „bizalmasan” kezelje, különben neki és családjának bántódása esik, majd egy fegyverre mutatott közlését nyomatékosítandó.

Breiderhoff jelentését végül nem tették közzé, csak most, több mint ötven évvel később, a kölni rendőrség archívumában sikerült megtalálni – számoltak be a német internetes lapok.

Forrás: Múlt-kor

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább