„Az ember három módon érheti el célját: tervezéssel, munkával és imával." - George Patton

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Ki űzött el kit a Szudéta-vidékről?

Emlékművet emelnek jövőre a nyugat-csehországi Pilsenben a 2. világháború előtt az egykori Szudéta-vidékről elűzött cseheknek. A Lidové Noviny című konzervatív prágai napilap csütörtöki kiadása szerint a tervet a Csehországból kitelepített szudétanémetek ausztriai szervezete nyilatkozatban bírálta, és "politikai legendának" minősítette az elűzésről szóló cseh álláspontot.

39738

A vita a müncheni egyezmény aláírásának 75. évfordulója alkalmával robbant ki. Az 1938. szeptember 29-én Münchenben aláírt többoldalú nemzetközi megállapodás alapján Csehszlovákiának át kellett engednie Németországnak az ország döntően németek által lakott határ menti területeit, az úgynevezett Szudéta-vidéket. A döntés lényegében a korabeli Csehszlovákia felbomlását vonta maga után.

A cseh álláspont szerint az egyezséget követően a Szudéta-vidékeken csehellenes megnyilvánulásokra, atrocitásokra került sor, amelyeknek következtében mintegy 250 ezer cseh nemzetiségű állampolgár kényszerült elhagyni a térséget. "Szó sem volt semmiféle kiűzetésről" - állítja Gerhard Zeichsel, a kitelepített szudétanémetek ausztriai szervezetének elnöke. "A cseh hivatalnokok, akiket 1918 után helyeztek ki a Szudétákra, egyszerűen elveszítették közigazgatási feladataikat, ezért visszatértek az ország belsejébe" - olvasható a szervezet szerdán Bécsben kiadott nyilatkozatában. A szervezet ezért nem tartja elfogadhatónak és tiltakozik az ellen, hogy az "elűzött csehek" emlékművet kapjanak Pilsenben.

"Akkoriban valóban nagyon sokan menekültek a Szudétákról, mert ott veszélyeztetve érezték magukat. Nemcsak a csehek menekültek, de a zsidók és a német antifasiszták is" - jegyzete meg a vita kapcsán Oldrich Tuma cseh történész. Az antifasiszta szövetség elismeri, hogy a kiűzetés nem volt hivatalos döntés. "Fizikai és pszichikai nyomásról volt szó, s gyilkosságok is előfordultak" - állítja Jaroslav Bukovsky, a szövetség képviselője. Szerinte dokumentumokkal bizonyítható, hogy a szudétanémetek hazudnak.

A pilseni emlékmű létrehozását a baloldali irányzatú cseh antifasiszta szabadságharcosok szövetsége kezdeményezte három éve, s az ötletet a város önkormányzata magáévá tette. A tervezett emlékmű egy három méter magas kőobeliszk lesz, amelyen egy felirat, valamint Csehország térképe lesz látható a müncheni egyezmény előtti, illetve utáni határokkal. Az 1918-ban létrejött Csehszlovákiában mintegy 3,5 millió német élt, nagyjából az összlakosság egyharmada. A németek által lakott vidéket 1938-ban a müncheni egyezmény alapján Németországhoz csatolták. Ezt torolták meg a csehek 1945-ben, amikor a korabeli csehszlovák vezetés az országban élő német és magyar kisebbség kitelepítéséről döntött.

A potsdami nagyhatalmi konferencia 1945 augusztusában azonban csak a németek kitelepítését hagyta jóvá, a Szlovákiában élő magyarokét nem. A korabeli csehszlovák vezetés, elsősorban a szlovák, ezért a felvidéki magyarok csehországi kitelepítésével, csehszlovák-magyar lakosságcserével, illetve reszlovakizációval (újraszlovákosítással) igyekezett megszabadulni a félmilliós magyar kisebbségtől. Az 1948. februári kommunista hatalomátvétel ezeket a nyílt magyarellenes folyamatokat azonban leállította.

Forrás: Múlt-kor

 

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább