„Háborúban elszántság, vereségben dac, győzelemben nagylelkűség, békében jóindulat.” - Winston Churchill

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Világháborús kétéltűt hozhatnak a felszínre Olaszországban

Bár tavaly decemberben már úgy tűnt, sikerült megtalálni az 1945 áprilisának végén az olaszországi Garda-tóban elsüllyedt amerikai kétéltűt és legénységét, az azonosítás és az esetlegesen előkerülő emberi maradványok hazaszállítása egyelőre várat magára.

38002

1945. április 29-én a szakadó esőben három amerikai páncélozott kétéltű éjszakai bevetésre indult Észak-Olaszországban, azzal a céllal, hogy levadássza a visszavonuló német csapatokat és elfoglalja a volt olasz fasiszta kormányfő, Benito Mussolini hegyi erődjét. Éppen Gargnanóba készültek átkelni, hogy megközelítsék Mussolini villáját, a Vila Feltrinellit, amikor a konvoj egyik járműje a tóra lecsapó vihar következtében meghibásodott és pár perc alatt elsüllyedt. A 25 fős legénységből csak egy katona élte túl a szerencsétlenséget.

Néhány víz alatti régésznek és második világháborús veteránnak köszönhetően legutóbbi ismét feléledt a remény, hogy lokalizálják a roncsot, és kiemeljék, illetve hazaszállítsák a szerencsétlenül járt katonák földi maradványait – 68 évvel az események után.

A szóban forgó roncs egy DUKW (vagy 'Duck'), az amerikaiak által kifejlesztett hatkerék-meghajtású kétéltű jármű volt, amit az amerikai General Motors gyártott. A második világháborúban összesen húszezer DUKW-t vetettek be, kezdetben a csendes-óceáni fronton, de nagyon fontos szerep hárult rájuk a normandiai és szicíliai partraszálláskor is. A háború végét követően az USA még csatarendbe állította a kétéltűeket a koreai háborúban (1950-1953), majd átadta őket a szövetségeseinek, de néhányat turisztikai célból megtartottak.

g11A Garda-tó

A roncs azonosítására tett első, 2004-es kísérletet a víz alatti régészetre szakosodott connecticuti szervezet, a ProMare vezette. A régészcsapatnak jó „referenciája" volt, mivel korábban több második világháborús járművet is sikerült felkutatnia többek között Japánban és Görögországban, de 2005-ben szintén az amerikai szervezet fedezte fel azt az 1944-ben elsüllyedt norvég kompot, amelyről úgy tartották, hogy a náci atomprogramhoz szállított alkatrészeket. A ProMare erőfeszítéseit akkor azonban nem koronázta siker.

A connecticuti kutatók nem adták fel és szakértelmükkel elkezdték segíteni az amerikai kétéltű felkutatásában reménykedő további expedíciókat. 2011-ben egy olasz önkéntes szervezet szonárral és távirányítással működő víz alatti robotjárművel eredt a roncs nyomába. 2012-ben egy videót is közzétettek, amelyen 180 méter mélyen egy második világháborús kétéltű sziluettje rajzolódott ki. Azonban mivel a második világháborúból legalább további két elsüllyedt amerikai kétéltű ismert, ez megnehezíti az azonosítást, ráadásul eddig egyetlen amerikai katona maradványát sem találták meg.

Forrás: Múlt-kor

 

 

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább