A szovjet hadseregben nagyobb bátorság kell a visszavonuláshoz, mint az előrenyomuláshoz." - Joszif Sztálin

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Nem mindig hatottak Churchill beszédei

Egy brit történész megkérdőjelezte azt a közkeletű vélekedést, amely szerint Winston Churchill brit kormányfő háborús beszédei mindig lelkesítően hatottak volna a világháborútól elcsigázott angolokra.

39538

Richard Toye kormányzati dokumentumokat, felméréseket és naplókat olvasott át, hogy felmérje, hogyan fogadta Nagy-Britannia és a világ közvéleménye a britek háborús miniszterelnökének nagy ívű, ma is sokat idézett beszédeit. A történész kiemelte, hogy Churchill korai előadásai „egyáltalán nem ismertek", sőt az 1940. június 18-án elhangzott Their finest hour című beszéd idején állítólag az emberek többsége szerint egyenesen részeg volt az italt köztudottan soha meg nem vető politikus (erről itt és itt olvashat).

Toye, az Exeteri Egyetem történelem tanszékének oktatója elismeri, hogy volt olyan pillanat, amikor Churchill izgatottságot és lelkesedést váltott ki az emberekből, de sokszor csalódottságot okozott és kritikát vont maga után egy-egy nagy hatású beszéd. „Kevés bizonyíték van arra, hogy döntő változás állt volna be a britek magatartásában a háborús erőfeszítést illetően" – fogalmazott a történészprofesszor.

Toye úgy látja, az, hogy a beszédeket eltérően fogadták, a kanonizált nemzeti mítosz „maszatolta" el: a kutató erre a következtetésre az után jutott, hogy megvizsgálta a Mass Observation nevű társadalomkutató szervezet birtokában levő naplókat, amelyekben arra kérték az embereket, hogy mondják el véleményüket a körülöttük levő személyekről, de Toye megvizsgálta a háborús, 1946-ig fennálló Információs Minisztérium (MOI) belső hírszerzési (Home Intelligence Division) anyagait is.

Az angolok – Toye kutatása szerint – csak a beszédek egy részével voltak elégedettek, és gyakran megváltoztatták véleményüket egy-egy újsághírt olvasva vagy másokkal beszélgetve. Churchill egyébként maga fogalmazta meg írásait, legtöbbjüket chartwelli (Kent megye) otthonában. Toye új könyvében kifejti, hogy Churchill mindig a kormány tanácsainak megfelelően, a kabinet nézeteihez igazítva írta meg azokat.

Forrás: Múlt-kor

 

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább