Komoly főfájást okozott a londoni politikai vezetésnek Nagy-Britannia egyik legjobb közel-keleti kéme, akit nőnek öltözve tartóztattak le Madridban. Bár a kínos esetet elsimították, az ügy súlyosságát jelzi, hogy magának Winston Churchillnek kellett közbelépni.
Nőnek öltözve, melltartót viselve látták Dudley Clarke-ot, a brit közel-keleti hírszerzés egyik legfontosabb alakját Madrid egyik főutcáján. A kém éppen Egyiptomba tartott, hogy fontos információkat adjon át, mikor a spanyol hatóságok letartóztatták. A kínos ügy óriási zűrt okozott Londonban, és a politikai vezetés mindent megtett, hogy a titkosügynököt mihamarabb elengedjék és folytassa küldetését.
A kewi Nemzeti Levéltár egyik titkosítás alól feloldott dokumentumának története szerint Clarke – aki inkognitóban, a The Times haditudósítójaként utazott a Közel-Keletre – éppen Észak-Afrika felé tartott, amikor 1941 októberében rövid kitérőt tett a spanyol fővárosban. A nagykövetség – amelynek dolgozói elámultak, mikor megtudták, Clarke birtokában milyen bizalmas katonai információk vannak – azonnal táviratozott Londonnak, és közölte, hogy a hatóságok elfogták a férfit. Holmijai között női ruhákat, egy haditudósítói egyenruhát és egy neveket tartalmazó jegyzetfüzetet találtak, illetve egy tekercs vécépapírt, amit a rendőrség azonnal vegyelemzésre küldött.
Clarke mindent bevetett, de a madridi rendőrséget nem tudta meggyőzni arról, hogy regényíróként csak azt akarta tanulmányozni, „miként reagálnak a férfiak az utcákon sétáló nők látványára”. Mikor azonban a brit konzul kapcsolatba lépett vele, a titkosügynök egy teljesen más sztorival állt elő, miszerint egy gibraltári nőnek vitte a ruhákat, majd az egyik felvette – pusztán tréfából.
Az nem különösebben zavarta, hogy minden – így a ruhák és a cipő is – passzolt rá; a rendőrség – „homoszexuális ügyként” elkönyvelve az esetet – végül megbírságolta és elengedte. Az incidens súlyosságát jelzi, hogy az esetről Winston Churchill brit kormányfőt is értesítették, aki parancsba adta, hogy Clarke-ot haladéktalanul vigyék Gibraltárra. A Foreign Office is lépett, Sir Alexander Cadogan aggódó táviratban közölte, hogy „semmilyen körülmények között nem szabad kitudódnia, hogy C(larke) brit tiszt”.
Forrás: Múlt-kor
