A szovjet hadseregben nagyobb bátorság kell a visszavonuláshoz, mint az előrenyomuláshoz." - Joszif Sztálin

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Kerekasztal-beszélgetés a varsói gettófelkelés 70. évfordulóján

A varsói gettófelkelés kirobbanásának 70. évfordulóján Villanásnyi szabadság címmel kerekasztal-beszélgetést rendeznek április 19-én, pénteken a budapesti Holokauszt Emlékközpontban. A náci Németország által megszállt Lengyelország fővárosában 1943 januárjában kezdődött a felkelés, mintegy ezer-ezerötszáz fő részvételével, hogy hátráltassa a gettó kiürítését.

38666

Csúcspontjára 1943. április 19-én jutott, amikor a német SS katonák megpróbáltak behatolni a gettóba, de a támadást visszaverték. Négy napon keresztül volt messziről látható az egyik házon a felkelők által kitűzött lengyel nemzeti és a Zsidó Katonai Unió kék-fehér zászlaja. A felkelés május 16-ig tartott, és az alig felfegyverzett és utánpótlás nélküli ellenállás teljes felszámolásával végződött. A varsói gettófelkelés az első tömeges megmozdulás volt a náci megszállás ellen Európában.

Az április 19-i kerekasztal-beszélgetést a budapesti Lengyel Intézet, a lengyel nagykövetség és a Holokauszt Emlékközpont szervezi Csősz László történész, Kékesi Zoltán esztéta és Zombory Márk szociológus részvételével. Az eszmecserét Lévai Balázs újságíró vezeti. A meghívott szakemberek között szó esik az identitás válságáról, a kortárs művészetben máig jelen lévő holokauszt-emlékezetről, a társadalmi mechanizmusokról, a felkelés szociológiai és pszichológiai aspektusairól, valamint a felkelés kirobbanásának előzményeiről és következményeiről.

A felkelés napján a szervezők a Zonkile (Nárciszok) elnevezésű lengyelországi társadalmi akcióhoz csatlakozva önkéntesek bevonásával nárciszokat osztanak szét a rendezvényre érkezők és a járókelők között a Holokauszt Emlékközpontban, valamint a budapesti Lengyel Intézet előtt. Az áprilisban virágzó nárcisz a lengyelek szerint a remény, a méltóság és az emlékezés szimbóluma. A varsói gettófelkelést irányító Zsidó Harci Szervezet utolsó vezetője, a háborút túlélő Marek Edelman a felkelés évfordulójának napján évről évre nárciszcsokrot helyezett el a gettó hőseinek varsói emlékművénél.

Idén Lengyelország több száz önkéntes bevonásával szimbolikus papírnárcisz-kitűzőkkel szólítja meg az embereket, hogy együtt emlékezzenek a 20. századi lengyel történelem tragikus, egyben heroikus eseményére - olvasható a Lengyel Intézet tájékoztatójában.

Forrás: Múlt-kor

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább