„A csatára való felkészülés során meggyőződhettem arról, hogy a tervezés létfontosságú, ám a tervek haszontalanok." - Dwight D. Eisenhower

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Vérfürdő a Csendes-óceánon

"Senki sem halhat meg addig, amíg tíz ellenséges katonával nem végez"- Kuribajasi Tadamicsi japán tábornok így utasította katonáit a végső helytállásra.

38400

Ahhoz, hogy repülőerődjeik biztonsággal elérjék és bombázni tudják a japán városokat, az amerikai hadvezetésnek létérdeke volt, hogy elfoglalja Ivo Dzsimát, a japán partoktól 1200 kilométerre fekvő kicsiny, mindössze 21 négyzetkilométernyi szigetet. A grandiózus partraszállást a sziget több hónapos bombázása után, 1945. február 19-én indították el az amerikaiak.

Az Ivo Dzsimáért folytatott küzdelem a második világháború csendes-óceáni hadszínterének egyik legvéresebb ütközete volt. A Kuribajasi tábornok vezette közel 22 ezres japán haderő a korábbi gyakorlattól eltérően nem a partvonal közelében állította fel védelmi állásait, hanem mélyen a sziget belsejében kialakított, földalatti folyosókkal összekötött bunkerrendszerben.

Kuribajasi megtiltotta az öngyilkos, a japán katonák tömegmészárlásába torkolló banzájrohamokat is, helyette a rejtőzködésre és lesből való támadásra utasította katonáit. Az újszerű taktika bevált, a föld alatti bunkerek megvédték a bombázásoktól a japánokat, akik bunkereik mélyéről indított támadásaikkal rengeteg veszteséget okoztak a tengerészgyalogosoknak.

Az amerikai katonáknak minden apró lépésért meg kellett küzdeniük, lángszórókat vetettek be, hogy kifüstöljék a fanatikus, légi és tengeri utánpótlástól elvágott japánokat. A helyzetük nem volt egyszerű, hiszen a kifüstölt földalatti állásokba a szerteágazó folyosórendszernek köszönhetően hamarosan újra japánok költöztek, hátba támadva a mit sem sejtő amerikaiakat.

Kuribajasi és emberei a halálra készültek, egyetlen céljuk az volt, hogy hősies helytállásukkal minél nagyobb vérveszteségeket okozzanak a támadóknak. A japánok abban reménykedtek, hogy a szövetségesek veszteségei olyan súlyosak lesznek, hogy azok megfontolják vagy elhalasztják a Japán elleni inváziót. A védők közül szinte mindenki elesett, beleértve Kuribajasi tábornokot is. Mindössze 216 japán katona került amerikai fogságba. A szigetet hivatalosan 1945. március 26-án tisztították meg a japánoktól. 1951-ben az utolsó két ellenálló japán katona is letette a fegyvert.

Forrás: Múlt-kor

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább