„Háborúban elszántság, vereségben dac, győzelemben nagylelkűség, békében jóindulat.” - Winston Churchill

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Egykori SS-tiszteket alkalmazott Castro

Castro egykori német SS-tiszteket bízott meg azzal, hogy képezzék ki hadseregének katonáit a hidegháború idején - derült ki titkosítás alól feloldott német iratokból.

37632

A korábban titkosított dokumentumokból az is kiderült, hogy Fidel Castro két, a német szélsőjobbhoz erős szálakkal kötődő férfi közvetítésével belga gyártmányú fegyvereket vásárolt. A német hírszerzés szerint a kubai forradalmár célja ezzel az volt, hogy enyhítsen a Szovjetuniótól való erős függőségen.

„Nyilvánvaló, hogy a kubai hadsereg nem félt a náci 'fertőzés' veszélyétől, amíg az a céljait szolgálta" – nyilatkozta Bodo Hechelhammer, Németország külföldi hírszerző szerve, a BND történésze. A dokumentumokat a BND tette nyilvánossá és a német Die Welt című napilap közölte.

hrCastro és Hruscsov

Ezekből azt is megtudhatjuk, hogy a Havannába hívott négy egykori SS-tiszt közül ketten fogadták el Castro ajánlatát a kubai csapatok kiképzésére és azzal járó, a német átlagkereset négyszeresére rúgó fizetést. A kubai forradalmár két német férfit, Otto Ernst Remert és Ernst Wilhelm Springert bízta meg azzal a feladattal, hogy szerezzen be négyezer, belga gyártmányú pisztolyt a hadsereg számára.

A kubai rakétaválság, az Egyesült Államok és a Szovjetunió diplomáciai háborúja láttán a világ visszafogta lélegzetét 1962 októberének vészterhes napjaiban. A két nagyhatalom a Kubába telepített szovjet rakéták miatt került szembe egymással, Moszkva végül engedett az amerikai nyomásnak és lemondott az Egyesült Államok partjaitól 90 mérföldre lévő rakéták telepítéséről. Ennek fejében Washington megígérte, hogy letesz Kuba meghódításáról, s azt is vállalta, hogy leszereli a Törökországba és Olaszországba telepített közepes hatótávolságú ballisztikus rakétáit.

Forrás: Múlt-kor

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább