A szovjet hadseregben nagyobb bátorság kell a visszavonuláshoz, mint az előrenyomuláshoz." - Joszif Sztálin

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

A soha fel nem állított Horthy-szobor

Kis híján már életében, 1944-ben szobrot állítottak Horthy Miklós kormányzónak. A műalkotásról az utókor csak egy korabeli, a HVG által felkutatott nyilas lapból értesülhet - derül ki a hetilap e heti számából. A szobrot soha nem öntötték bronzba, maga a minta pedig alighanem azt követően semmisült meg, hogy a szobrászművész és családja 1944 decemberében Nyugatra menekült.

A Magyarság című nyilas napilap 1944. július 9-én hamisítatlan békebeli hangulatot árasztó helyszíni riportot közölt. Az ifjabb Vastagh György műtermében tett látogatásról szóló cikk megjelenése már csak azért is meglepő volt, mert bár a 76 éves szobrász a hatalom megrendelésére egész életében előszeretettel formálta meg nemzeti múltunk dicsőséges alakjait, a napi politizálástól jószerivel távol tartotta magát. 1944 nyarán viszont előzékenyen fogadta a Naphegy déli oldalán fekvő Tigris utcai villájában az uszításban élenjáró lap ifjú munkatársát, Istók Lászlót – derül ki Murányi Gábornak, a HVG e heti számában közölt írásából.

Az antiszemita újság cikke szokatlanul visszafogott hangú volt. A Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszterre tett ízléstelen megjegyzésen kívül legfeljebb a „négerek mohó kapzsiságáról” odavetett mondat árulkodott az orgánum irányultságáról. A riportnak láthatóan egyetlen célja volt: hírt adni „Kormányzó urunk lovas szobráról”, ezzel sürgetve a „nagy szeretettel és elmélyüléssel” kidolgozott, fél életnagyságú mű mielőbbi felállítását „a hazához visszatért Kolozsvárott”.

horthy miklos44

A szobrot azonban soha nem öntötték bronzba, maga a minta pedig alighanem azt követően semmisült meg, hogy a Vastagh família 1944 decemberében Nyugatra menekült. Amikor ugyanis 1944 decemberében visszatértek Budapestre, a Tigris utcai műtermet feldúlva és kifosztva találták – tudható a Vastagh művészcsalád című, 2004-es Ernst múzeumi tárlathoz készült katalógusból. A katalógust szerkesztő Barla-Szabó László pótolhatatlan műként említi a Kincsem nevű világhíres angol telivér versenyló életnagyságú „plaszterpéldányát”, a lovon ülő kormányzóról készített szoborvázlatról azonban nem ejt szót. Valahai létezéséről csupán a Magyarságban közölt cikk fénykép-illusztrációja tanúskodik.

Mielőtt Vastagh belefogott volna a Hadik-szobrát felavató, majd a művészi teljesítményt Corvin-koszorúval is elismerő Horthy megmintázásába, előbb a kormányzó fiáról, az 1942-ben repülőszerencsétlenségben elhunyt Istvánról készített szobrot. Az egész alakos bronz, Vastaghtól szokatlan módon, csak a díszegyenruhás repülőtisztet mutatta, ló nélkül. Bár a három és fél méteresre nagyított Horthy Istvánt a szolnoki városháza főterén mészkő talapzatra állították, az 1944. március 19-ére időzített avatás a német megszállás miatt ugyanúgy elmaradt, mint a kormányzó lovas szobrának kolozsvári, országra szóló avatási ceremóniája.

Forrás: Múlt-kor

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább