Jég és fűrészpor keverékéből állított elő vasszilárdságú anyagot az angol feltaláló-újságíró, akinek gigantikus repülőgép-hordozó ötletét a pénzhiány és a világháborús fordulat miatt végül lesöpörte az asztalról a brit hadvezetés.
Geoffrey Pyke az első világháborúban haditudósítóként dolgozott, majd hamis amerikai útlevéllel titokban Berlinbe szökött. Miután elfogták és egy német internálótáborba zárták, egyik barátjával azonnal a szökésen kezdte törni a fejét. Amikor terve sikerrel járt, Hollandiába menekült, ezzel ő lett az első brit hadifogoly, akinek sikerült megszöknie Németországból. Bohókás tudósnak tartották, fia születésekor óvodát nyitott, s minden olyan vállalkozásba belefogott, amiből pénzt remélt.
Amikor a második világháború kitört, aktív részese lett az eseményeknek, s figyelmét korán az akut acélhiány megoldása felé fordította, olyan anyagot akart előállítani, ami helyettesíti a gyorsan fogyó ötvözetet. 86 százalék vizet és 14 százalék fűrészport helyezett egy öntőformába, s hagyta, hogy megfagyjon, az eredmény pedig: a pykrete. Az anyag elég erős lett ahhoz, hogy építéshez használják, s a jéggel ellentétben csak rendkívül lassan indult olvadásnak; a pykrete szakítószilárdsága a beton majdnem háromszorosa, fajsúlya pedig annak csak mintegy harmada volt.
Találmányával Pyke jóbarátjához, Lord Mountbattenhez, a Brit Királyi Hadsereg parancsnokához rohant, aki annyira meglepődött a találmányon, hogy azzal az éppen a fürdőben tartózkodó háborús miniszterelnököt, Winston Churchillt kereste fel. A férfi a forró vízzel teli kádba helyezte a pykretét, amely Lord Mountbatten és Churchill legnagyobb meglepetésére valóban nem olvadt el – vagy legalábbis nem azonnal.
A pykretét a fához hasonlóan lehetett gyalulni, s ugyanolyan ellenálló volt a golyóval szemben, mint a téglafal. A brit hadsereg is tanulmányozta az anyag tulajdonságait, majd a Project Habakkuk (Habakukk-terv) elindításáról döntött, amely egy pykretéből készült gigantikus méretű repülőgép-hordozó megtervezéséről és kivitelezéséről szólt. A tervezőknek csak annyit kellett tenniük, hogy a hűtőberendezést a fedélzetre szereljék, elkerülendő a minimális olvadást, s elraktározni néhány darab pykretét, ha javításra kerülne sor.
A projekt középpontjában a 600 méter hosszú, 2 millió tonna tömegű HMS Habbakuk állt. (csak összehasonlításul: akkoriban a legnagyobb repülőgép-hordozó is csak 86 ezer tonna volt) A mérnökök még egy méretarányos prototípust is építettek, amely 18 méteres volt. A brit hadserege vezetése végül úgy döntött, hogy nem ér meg 10 millió fontot a terv, így lemondott róla. Pyke viszont nem adta fel álmát, s élete vége felé a hajók mellett már felhőkarcolókat is tervezett – jégből és fűrészporból.
Forrás: Múlt-kor
