„Embertartalékaink kiapadhatatlanok!" - Joszif Sztálin

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Akit Schindler a legbátrabb embernek nevezett

Két közelmúltban megjelent könyv és egy idén elkészülő dokumentumfilm állít emléket a II. világháború alatt zsidók ezreinek életét megmentő Kasztner Rezsőnek, akit korábban sokan azzal vádoltak, hogy vitatható körülmények között vált a holokauszt hősévé.

Kasztner az 1941-42-ben alapított Budapesti Segély- és Mentőbizottság egyik vezetőjeként tárgyalásokat folytatott a nácikkal arról, hogy pénz, különféle javak és katonai felszerelés fejében engedjenek távozni magyarországi zsidókat.kasztner

1944 júniusában futott ki Budapestről az azóta csak Kasztner-vonatként emlegetett szerelvény, rajta 1684 magyar és lengyel zsidóval a menedéket nyújtó Svájcba. Az izraeli Jad Vasem Intézet szerint neki köszönhette az életét további 20  ezer magyar zsidó, akik Kasztner tárgyalásai nyomán egy ausztriai munkatáborba kerültek a koncentrációs tábor helyett.

A kutatók azt is feltárták, hogy a háború végén Kurt Becher SS parancsnok kíséretében koncentrációs táborokban tett látogatásaival legalább százezer foglyot mentett meg a haláltól, amikor rávette a parancsnokokat a tömegmészárlások befejezésére. Becher azért tette lehetővé ezt az akciót, mert azt akarta, hogy egy zsidó tanúsítsa a háború után a személyes "jószándékát".

Anna Porter Kasztner's Train (Kasztner vonata) című könyve hét év kutatómunkájának gyümölcse: interjúkat és korábban ismeretlen dokumentumokat vonultat fel. A szerző szerint itt az ideje, hogy Kasztner megkapja azt a tiszteletet, amit érdemel, és elhallgassanak a vele szemben szárnyra kelt vádaskodások. A háború után Izraelben letelepedett Kasztnert ugyanis egy perben elítélte az izraeli bíróság arra hivatkozva, hogy a nácikkal tárgyalva "eladta a lelkét a német sátánnak". Később ugyan tisztázták a vád alól, ám közben 1957-ben három zsidó szélsőjobboldali meggyilkolta.

Ladislaus Lob, a német irodalom professzora, aki apjával Kasztner vonatán menekült meg 11 éves korában a bergen-belseni haláltábortól, Dealing with Satan: Rezso Kasztner's Daring Rescue Mission  (Üzlet a sátánnal: Kasztner Rezső vakmerő mentőakciója) címmel írta le visszaemlékezését.

Gaylen Ross filmkészítő szerint Kasztner egy névtelen figura volt, egy kis cionista csoport egyik tagja, aki kivívta magának a tárgyalási pozíciót. A rendező The Persecution and Assassination of Dr Israel Kasztner munkacímmel dolgozik az igaztalanul vádolt embermentőről szóló dokumentumfilmjén.

A feltárt dokumentumokból kiderült, hogy a vádakkal ellentétben Kasztner nem a saját rokonait mentette a híres vonaton, és nem fizettette meg a vonatjegyet a felszállókkal: családtagjai közül csak 19-en voltak a szerelvényen, száz további rokona Auschwitzban halt meg; a jegyért pedig csak 150-en fizettek, amiből további nincstelenek útját is fedezni tudta.

A rendező egyfajta a pszichológiában használatos Rorschach-tesztnek látta a Kasztner-kérdést: "az emberek azt akasztották rá, amit éreztek". Elsősorban a túlélők bűntudatát a halottakkal szemben, aztán pedig olyan morális dilemmákat, mint a nácikkal való tárgyalás zsidó életek megvásárlásáról. "A zsidók megkérdőjelezték más zsidók motivációit, megfeledkezve róla, hogy a holokauszt az emberiség elleni bűntett volt, amit a nácik követtek el, és nem a zsidók" - hangsúlyozta Ross.

"Azt akarta, hogy a zsidók megmentőjeként nézzenek rá, és alapvetően jó ember volt. Schindler a legbátrabb embernek nevezte, akit valaha ismert" - összegezte véleményét Anna Porter.
 
Forrás: Múlt-kor

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább