Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket.
Adolf Hitler a Germánia, a világ
fővárosa nevet adta Berlinről szóló látomásának: ennek során márványból
épült volna újra a náci főváros, és akár London, akár Párizs
eltörpültek volna mellette. A tervek alapján készített méretarányos
makettet most a berlini Holokauszt Emlékmű melletti pavilonban
állították ki.
A város közepén a dómszerű
Nagycsarnok állt volna, amelyet Hitler főépítésze, Albert Speer
tervezett, és közel 150 ezer ember befogadására lett volna alkalmas.
Igencsak impozáns lett volna az az észak-déli sugárút, amely 120
méteres szélességével a világ legnagyobb hasonló építményévé válhatott
volna: több tízezer már álló épület lerombolásával.
Steinbrück szerint a Holokauszt
Emlékmű közelsége arra is emlékeztet, hogy az új város azon zsidók
szenvedése árán épült, akiket azért telepítettek ki, hogy lakóhelyük
lerombolásával megépülhessen a Führer álma. Szerinte "ez volt az első lépés a gettósítás és a koncentrációs táborok felé".
A
város közepén a dómszerű Nagycsarnok állt volna, amelyet Hitler
főépítésze, Albert Speer tervezett, és közel 150 ezer ember
befogadására lett volna alkalmas. Igencsak impozáns lett volna az az
észak-déli sugárút, amely 120 méteres szélességével a világ legnagyobb
hasonló építményévé válhatott volna: több tízezer már álló épület
lerombolásával.
A tervezett út két nagy állomást
kötött volna össze, és a párizsi diadalívnél kétszer nagyobb építmény
alatt haladt volna el. A sugárút része lett volna a Königsplatz is,
amely a világ legnagyobb tereként egymillió embert fogadott volna be a
tervezett náci tömeggyűlések alkalmával. Bár a terveket igen gondosan
kidolgozták, a teljes Germánia a háború kirobbanása miatt sosem
valósult meg. Annak egy része elkészült, így Speer vezényletével
felépítették fel Hitler kancelláriáját, ahol csak a náci vezető egy 400
négyzetméteres irodából dolgozhatott volt.
Ezt azonban akkor
csak átmenetinek tartották, és Speer megtervezte a Führer Palotáját is,
amelyet a háború után építettek volna fel. Az 1950-re tervezett
befejezés után egy 500 métere galéria vezetett volna Hitler közel 1000
négyzetméteres irodájáig. A projekt költségei mai áron közel
egymilliárd eurót emésztettek volna fel. Bár a Speer által felépített
kancellária túlélte a háborút, öt évvel később mégis lebontották: az
onnan szerzett márványt egy metrómegálló építéséhez használták fel, míg
a betont a kelet-berlini állatkert majomházánál hasznosították.
Germánia
építésének kudarca több okra vezethető vissza: egyrészt nem volt elég
munkaerő, az építőanyagnak is híján voltak és nagyon sok régi épületet
kellett volna lebontani. Sven Felix történész szerint az új városban
csak az észak-déli sugárút megépítéséhez egész Európa összes
kőbányájában nem volt elég nyersanyag. Speer eközben Himmlerrel arról
is tárgyalt, hogy a koncentrációs táborokban fogvatartottakat is inkább
bányákban dolgoztassák. A történész szerint Speer szinte örült a német
főváros lebombázásának: az ugyanis megtisztította az utat Germánia
felépítése előtt.
A mostani kiállítás ezek miatt szinte
egyértelműen ördögi gonosztevőként állítja be Speert, aki az új főváros
építése miatt szorgalmazta a zsidók kitelepítését és meggyilkolását.
Szögre akasztották a fegyvert, dalra fakadtak, hangosan kurjongattak, megajándékozták egymást, sőt futballmérkőzést játszottak december végén a lövészárkok ellentétes oldalán küzdő katonák. A legtöbbször szó szerint fizikai összeborulásra csak a karácsony…
Az Ivo Dzsimáért folytatott küzdelem a második világháború csendes-óceáni hadszínterének egyik legvéresebb ütközete volt. A Kuribajasi tábornok vezette közel 22 ezres japán haderő a korábbi gyakorlattól eltérően nem a partvonal…
A USS Albacore (SS-218) egy Gato osztályú tengeralattjáró volt, amely a második világháború során a csendes-óceáni hadszíntéren teljesített szolgálatot 1944-es elsüllyedéséig. A roncsot víz alatti régészek találták meg a japán…
Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.
Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.
Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.