„Nem ígérhetek semmi mást csak vért, gürcölést, könnyeket és izzadságot.” - Winston Churchill

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Megépült Hitler álomvárosa

Adolf Hitler a Germánia, a világ fővárosa nevet adta Berlinről szóló látomásának: ennek során márványból épült volna újra a náci főváros, és akár London, akár Párizs eltörpültek volna mellette. A tervek alapján készített méretarányos makettet most a berlini Holokauszt Emlékmű melletti pavilonban állították ki.

A város közepén a dómszerű Nagycsarnok állt volna, amelyet Hitler főépítésze, Albert Speer tervezett, és közel 150 ezer ember befogadására lett volna alkalmas. Igencsak impozáns lett volna az az észak-déli sugárút, amely 120 méteres szélességével a világ legnagyobb hasonló építményévé válhatott volna: több tízezer már álló épület lerombolásával.

germania1

Steinbrück szerint a Holokauszt Emlékmű közelsége arra is emlékeztet, hogy az új város azon zsidók szenvedése árán épült, akiket azért telepítettek ki, hogy lakóhelyük lerombolásával megépülhessen a Führer álma. Szerinte "ez volt az első lépés a gettósítás és a koncentrációs táborok felé".

A város közepén a dómszerű Nagycsarnok állt volna, amelyet Hitler főépítésze, Albert Speer tervezett, és közel 150 ezer ember befogadására lett volna alkalmas. Igencsak impozáns lett volna az az észak-déli sugárút, amely 120 méteres szélességével a világ legnagyobb hasonló építményévé válhatott volna: több tízezer már álló épület lerombolásával.
 

germania2
A tervezett út két nagy állomást kötött volna össze, és a párizsi diadalívnél kétszer nagyobb építmény alatt haladt volna el. A sugárút része lett volna a Königsplatz is, amely a világ legnagyobb tereként egymillió embert fogadott volna be a tervezett náci tömeggyűlések alkalmával. Bár a terveket igen gondosan kidolgozták, a teljes Germánia a háború kirobbanása miatt sosem valósult meg. Annak egy része elkészült, így Speer vezényletével felépítették fel Hitler kancelláriáját, ahol csak a náci vezető egy 400 négyzetméteres irodából dolgozhatott volt.

Ezt azonban akkor csak átmenetinek tartották, és Speer megtervezte a Führer Palotáját is, amelyet a háború után építettek volna fel. Az 1950-re tervezett befejezés után egy 500 métere galéria vezetett volna Hitler közel 1000 négyzetméteres irodájáig. A projekt költségei mai áron közel egymilliárd eurót emésztettek volna fel. Bár a Speer által felépített kancellária túlélte a háborút, öt évvel később mégis lebontották: az onnan szerzett márványt egy metrómegálló építéséhez használták fel, míg a betont a kelet-berlini állatkert majomházánál hasznosították.

Germánia építésének kudarca több okra vezethető vissza: egyrészt nem volt elég munkaerő, az építőanyagnak is híján voltak és nagyon sok régi épületet kellett volna lebontani. Sven Felix történész szerint az új városban csak az észak-déli sugárút megépítéséhez egész Európa összes kőbányájában nem volt elég nyersanyag. Speer eközben Himmlerrel arról is tárgyalt, hogy a koncentrációs táborokban fogvatartottakat is inkább bányákban dolgoztassák. A történész szerint Speer szinte örült a német főváros lebombázásának: az ugyanis megtisztította az utat Germánia felépítése előtt.

A mostani kiállítás ezek miatt szinte egyértelműen ördögi gonosztevőként állítja be Speert, aki az új főváros építése miatt szorgalmazta a zsidók kitelepítését és meggyilkolását.

  Forrás: Múlt-kor

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább