„Furcsaháború" ("drôle de guerre" – vicces háború): Egy francia tiszt a Maginot-vonal egy bunkerjáról mutatja az utat Berlin felé. 1939. szeptember 3-ától Franciaország és Nagy-Britannia hivatalosan is háborúban áll Németországgal. Katonai akciókra 1940 májusáig mégse került sor.
A rajz a Maginot-vonal védelmi rendszerét ábrázolja. A védvonal 1930 és 1940 között épült fel, hogy egy jövőbeli német támadást kivédjen... nem sikerült.
Francia katona a furcsa háború alatt gránáttal tölt egy löveget, azonban csak a levegőbe lett ellőve.
A nehéz cirkáló Admiral Hipper 1940. április 7-én elindult Norvégia felé. Két nappal később megkezdődött a Weserübung hadművelet – Dániát és Norvégiát a német csapatok megszállták, a svéd acél biztonságos módon, Németországba való jutásának biztosítására.
1940. április 9-én német egységes menetelnek Koppenhága utcáin. Dánia nem szállt harcba a német megszállókkal, harc nélkül megadta magát.
Norvégia más: Brit erősítéssel tartotta magát az ország. Mindenek előtt Narvik városa harcolt. Norvég, brit, francia és lengyel egységek kétszer is felszabadították a várost. Mégis 1940. június 10-én Norvégia kapitulált.
1940. május 10-én Hitler kiadta a hadparancsot a Sárga hadművelet elkezdéséhez. A képen német katonák nyomulnak előre a nyugati véd rendszer francia oldalán. A semleges Luxemburg, Belgium és Hollandia is Dánia és Norvégia sorsára jutott.
Német katonák közelítik meg az Albert-csatorna közelében levő fotos belga Fort Eben-Emael-t.
Még csónakokat is bevetettek a cél eléréséhez.
A Luftwaffe ejtőernyősei gyülekeznek. Az egységek a Fort Eben-Emael bevétele közben kis szünetet tartanak. Az erődítményt végül gyorsan bevették.
A belga fegyveres erők nem tudták fenn tartani a német egységeket. Német páncélosok haladnak előre, legyen útjukban bármi akadály.
Hollandiában is gyorsan előretört a Wehrmacht. A képen épp egy páncéltörő ágyú állást építenek ki a németek.
Óriási légitámadás után lángokban áll Rotterdam. A történelmi óváros romba dőlt, közel 800 ember halt meg. Csak 5 nappal a támadás után – 1940. május 15-én – adták meg magukat a holland fegyveres erők.
Egy Panzer 35t és Panzer IV-eseket tartalmazó páncélos menetoszlop a belga határ környékén.
Erich von Manstein ötlete szerint a páncélosok az Ardenneken át a Maas felé törnek. 14-én az 1. Páncéloshadosztály átkelt a Maason Sedánnál. A franciák nagyon meglepődtek, mert a középhegységet egy természetes akadálynak tartották. A front gyorsan össszeomlott.
A meglepetésszerű támadás után a németek Sedánnál összeütköztek a francia egységekkel. Kevés egység érkezett az ellentámadásra. A képen egy Schlamm felé előtörő frsncia Char B páncélos látható.
Sedan a német támadás során elpusztult.
A páncélos egységek főparancsnoka, Heinz Guderian megbeszélést tart. Sedánnál figyelmen kívül hagyta a megállj parancsot és előre tört páncélosaival oldalvéd nélkül a Csatorna felé. A manőver végrehajtása után jelentést tesz Mansteinnak, ami után a „gyors Heinz" becenevet kapta meg.
Egy francia löveg tüzel a Maginot-vonalról a visszavonuló német egységekre. A franciák mégse tudták sokáig megtartani állásaikat. A villámháború taktikájára a szövetségesek enm voltak felkészülve. Mindig egy lépéssel előbb jártak a németek.
Német gyalogság próbál menekülni a francia tűz elől.
Charles de Gaulle egyedül szerez figyelemreméltó eredményeket a németekkel szemben. 1940 júniusában viszont Londonba menekült, ahol kijelentette ő a „szabad franciák vezére". Innentől kezdve ő vezeti a francia ellenállást a németekkel szemben.
Német tüzérség munka közben a francia erődítmények ellen.
Május 20-án – 10 nappal a támadás után – a német Wehrmacht elérte a Csatornát és Dunquirke kikötőjét. Százezer szövetséges katona be lett kerítve, mégis Rundstedt főparancsnok hagyta az egységeket kimenekíteni.
A Dunquirke-i csoda: A német megállj parancsnak köszönhetően 338 ezer szövetséges katona lett kimenekítve és Nagy-Britanniába szállítva.
A szövetségesek az evakuáció során több járművet hátrahagytak. 2472 löveg és 63 879 jármű került a németek kezére. Bár mégis a dunquirke-i csoda megalapozta azt, hogy Nagy-Britannia képes legyen folytatni a harcot Németország ellen.
A Hermann Göring vezetése alatt álló Luftwaffe pár nap alatt kivívta a légi fölényt Franciaország felett. A képen Stukák láthatóak. (Sturzkampfflugzeug - Zuhanóbombázó)
Több vadászgép már a táborokban a földön meg lett semmisítve. (A képen egy Hawker-Hurricane látható.)
1940. június 5-én megkezdődött a Vörös hadművelet: A maradék francia területek meghódítása. A szövetséges erők nagy részét mér kimenekítették. A képen egy német katona egy MG-vel látható harc közben.
Francia gyalogosok adják meg magukat. Június 10-én a francia helyzet dramatikussá vált. Guderian páncélosaival viharként söpört végig Franciaországon.
Egy francia Char 2C típusú páncélos a harcban.
Német egységek június 14-én bevonulnak Párizsba. Két nappal előtte a párizsi őrség elmenekült, a hódítók előtt a város szabadprédaként hever.
Egy nappal a fegyverletétel után Adolf Hitler meglátogatta Párizst, 1940. június 23-én.
Adolf Hitler SS-osztagának tagjai együtt. A tagok személyesen Hitler alá tartoztak, akinek és a kormánynak őrzését látták el.
A spanyol határig tört előre a későbbi „Sivatagi Róka", Erwin Rommel.
Franciaország helyzete kilátástalan. Négy héten belül Németország legyőzte Franciaországot. 90 000 francia é közel 27 000 német katona esett el. Compiégne-nál a német delegáció és a francia küldöttség aláírja a fegyverletételt 1940. június 22-én.
A francia Pétain marsal irányítja a Vichy-Franciaországot. Célja az, hogy a francia államot fenntartsa. Ezért paktált le a német megszállókkal.
Forrás: Die Welt
Írta: Fejes Roland
