„Olvastam egy Sztálinról szóló könyvet, vaskézzel irányítja azt a hatalmas országot." - Adolf Hitler

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Összecsapások Környén, 1945. január 1-2.

Előzmények: 1944. október 29-én támadás indult Budapest ellen. A német hadvezetés számára a főváros egy „második Sztálingrád" volt, melynek értelmében itt kívánták megállítani a szovjet erőket. December végére egyre inkább úgy tűnt, hogy a Magyarország fővárosa szovjet kézre kerül. Hitler elrendelte a Konrád-hadműveleteket (január 1-11),amely Budapest felszabadítására irányult.

A Konrad I hadművelet (1945. január 1- 7.), a Duna felső szakaszán indított offenzíva által szándékoztak felmenteni Budapestet. És ezen a ponton jutottunk el Környéhez.

Környe

Környe mind a két félnek fontos volt. 1944-től angolszász bombatámadások érték a tőle alig 400 méterre lévő Szőny - Százhalombatta olajvezetékek miatt. A németek január 1-re tervezett Konrad I hadműveletében a település szerepe mindössze annyi volt, hogy a hadművelet első napjait kivészelje. Az alábbi táblázatban ismertetem az aprócska község jelentőségét:

Jelentőség:

Szovjet

Német - Magyar

Szőnyi olajvezetékek

Német-magyar üzemanyag ellátás csökkentése

Üzemanyag utánpótlás biztosítása, ha a Konrad I elbukna!

Német hadifogolytábor

Katonák felszabadítása, újbóli hadrendbe állítása

Konrad I – hadművelet

Német támadás hátába kerülése

Támadás kezdetének biztosítása

Földrajzi

Jó helyen helyezkedett el: Oroszlányra – Tatabányára – Tatára is ellehetett jutni

Jól látható, hogy Környe stratégiailag mindkét fél számára igen-igen fontos volt. De a német hadvezetés nem vette észre a falu jelentőségét, ugyanis Budapest felszabadítására, azaz a Konrad-ra összpontosított.

Német védelem: Mivel a németek nem tulajdonítottak nagy szerepet Környének, ezért nem beszélhetünk jelentős védelemről. Kb. 40-50 SS katona (4. SS pc. , 5. pc. És 6. pc-be tartozó szakadár egységek), 90 magyar gyalogos, 1 lengyel gyalogos és a falusi német kisebbség önkéntesei (pontos számadatot, nem tudni). Ez a 150, legfeljebb 160 katona 2 védvonalba rendeződve várta a szovjet támadást. Az első védvonal a vasúti töltés, a második a tőle 800 m-re lévő Által-ér. Mind a két védvonal kb. 1-3 km hosszú volt.

A két védvonalban kb. 80-80 gyalogos várta az érkező támadást, feltehetőleg megerősítve egy 75 mm-es PAK páncéltörő löveggel. A ma is élő öregek körében él még egy legenda egy Tigris harckocsiról a falu középpontjában, de írásos bizonyíték nincs róla.

Szovjettámadás: A támadás 1944. december 31-én indult meg. Hatalmas túlerőről beszélünk: alig 180 gyalogos néz szembe a teljes 233. lövészhadosztállyal. A védők hősies harcának meg lett az ára: az első szovjettámadás kudarcba fulladt. Még aznap áttörték az első védvonalat, ám 1944-ben Környe nem lett szovjet község! Január 1-jén indított rajtaütés a második védvonal ellen, ugyan nagy veszteségek árán, de sikeres volt. A háború Környén véget ért!

KörnyeA vasúti töltés

Környe a háború után: A község lakói nagyon örültek az orosz katonáknak, és mint mondták, ez a későbbiekben sem változott meg. Ugyanakkor a falu német lakóit 1948-ban kitelepítették, valamint 24 lakost elvittek a malenkij robotra (soha nem tértek vissza). Így nem mondhatjuk, hogy tárt karokkal fogadta őket mindenki.

Képek:

Környe hadművelet
A második védvonal: Az Által-ér

Környe
Környei katonai temető

4
Lengyel katona sírja

5
Orosz katonai emlékmű: „Örök hála és hazánkat felszabadító hős szovjet hadseregnek"

6
A templom mellett lévő emlékmű: Az összes magyar áldozat neve rajta van

Környe
Ismeretlen német katona sírja

Környe temető
A Temetői emlékmű

Temető, emléktábla


Források:
Elbeszélések, emlékek hajdani katonáktól és öregektől
http://www.bunkermuzeum.hu/Bunkermuzeum/terkeptar/kelet/14.htm

Írta: Füstös András Márk

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább