A gyalogság által használt aknavetőket még az I. világháború alatt fejlesztették ki. Az azt követő időszak egyik legismertebb fejlesztése az Edgar Brandt által tervezett Brandt mle 27/31 aknavető, amely még a második világháború idején is a francia hadsereg általánosan alkalmazott könnyű aknavetője volt. Lőtávolsága elérte a 2800 métert, 60 kg-os tömege a 6 főnyi kezelőszemélyzetnek lehetővé tette a több darabra szétszerelt eszköz háti szállítását is. A második világháborúban alkalmazott legtöbb könnyűaknavető ennek a típusnak az alapján készült. Az aknavető általában simacsövű, tehát nyíllövedék-aknagránátot tüzel, bár az utóbbi időben egyre gyakoribbak a huzagolt csövű, nagyobb (7-10 km) lőtávolságú aknavetők is. Legtöbbször a gyalogság (a lövészek) szervezésébe tartoznak, de vannak országok, ahol a tüzérségi lövegek közé számítják őket.
-
Űrméret: 81 mm
-
Tömeg: 59,7 kg (lövedék súlya: 3,25 kg)
-
Kezelő személyzet: 6 fő
-
Tűzgyorsaság: 15 lövés/perc
-
Hatásos lőtávolság: 2850 m
-
Lövedék torkolati sebessége: 174 m/s
