„Győzelem bármi áron, győzelem minden iszonyat ellenére, győzelem, bármilyen keserves legyen is az út. Mert győzelem nélkül nincs tovább élet.” - Winston Churchill
1942 áprilisában készült el az M13 MGMC továbbfejlesztett változata - ekkor még GMC T58 megjelöléssel. A White Motor Company-nál 724 db készült el belőle és M16 MGMC (Multiple Gun Motor Carriage) megnevezéssel lett az amerikai hadseregben rendszeresítve. Szerényen csak Húsdarálónak nevezték, mivel négy darab .50 kaliberes géppuskát hordott, melyeket koaxiálisan erősítettek egy elektromos Maxson lőállásra. Maximum tűzgyorsasága 2200 lövedék/perc, amely tulajdonsága az alacsonyan szálló repülőgépek szinte biztos halálát jelentette, de a gyalogság szárazföldi támogatója- ként is pusztító hatást tudott elérni. Hasonló kialakítású járművet készített M17 megjelöléssel az International Harvester Co. az M5 gyalogsági féllánctalapas bázisán, több mint 1000 példányban. Ez utóbbi sík lemezekből összeállított sárhányóval és lekerekített felépítménnyel készült. További változatok voltak a T30 HMC, melyre egy 75 mm-es hordozható löveget szereltek, továbbá a T19 HMC egy 105 milliméteres löveggel, valamint az M15 és M15A1 37 mm-es légvédelmi ágyúval és két koaxiálisan felszerelt .50 kaliberes géppuskával.
TECHNIKAI ADATOK
Méretek: hosszúság 6,50 m; szélesség 1,98 m; magasság 2,62 m
Súly: 8600 kg
Személyzet: 5 fő
Fegyverzet: négy darab 12,7 mm-es M2HB géppuska
Páncélzat: 6-13 mm
Hatótáv: 320 km (úton)
Motor: egy 147 LE-s hathengeres White 160AX benzinmotor
Teljesítmény: max. sebessége úton 72 km/h
Támogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. Részletek
Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.
Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.
Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.