Az 1930-as évek második felében kifejlesztett német Messerschmitt kétmotoros, osztott vezérsíkú romboló és nehéz vadászrepülőgép. Alapfeladata az ellenséges bombázókötelékek szétverése, illetve a saját bombázók útjának megtisztítása az ellenséges vadászoktól. Kisebb mozgékonyságát nagy tűzerejével kívánták ellensúlyozni. Hivatalos megnevezése 1938. szeptember 1-ig Bf 110, ezután Messerschmitt Bf 110. Az 1939-ben rendszeresített gépet a háború első éveiben a légi fölény birtokában csatarepülőként használták. Rudolf Hess egy ilyen géppel repült Angliába. Norvégia megszállásakor a légifedezetet biztosították. Az angliai légicsata azonban bebizonyította, hogy a nehézkes Bf 110 kísérővadászok maguk is kíséretre szorulnak az egymotoros vadászokkal szemben. A keleti fronton a szárazföldi csapatok harcát támogató vadászbombázóként, és csatarepülőként alkalmazták. Radarral felszerelt éjszakai vadász változata (Bf 110G) az éjszakai légitámadások elleni német védekezés egyik fő eszköze lett. Az F-1, F-2 és F-3 vadász- és vadászbombázó gépek után megjelentek az F-4 éjszakai vadászgépek is. Mivel a felváltására tervezett Me 210 nem vált be, így a Me 110 a háború végéig szolgálatban maradt. Változataiból 6 052 db készült, a gyártást 1945 márciusában fejezték be.
TECHNIKAI ADATOK
-
Legénység: 2 fő
-
Motor: 2 db Daimler-Benz DB 601A, 1100 LE
-
Sebesség: 562 km/h (7000 m-en)
-
Fegyverzet: 2 db 20 mm-es Oerlikon MG FF gépágyú, 4 db 7,9 mm-es Rheinmetall MG 17 géppuska, 1 db 7,92 mm-es MG 15 géppuska
-
Súly: 5150 kg (üresen); 6750 kg (max.)
-
Csúcsmagasság: 10.000 m
-
Hatótávolság: 1095 km
-
Fesztávolság: 16,20 m
-
Hossz: 12,10 m
-
Magasság: 4,13 m
