Arado Ar 64 vadászrepülőgép

Az I. világháborút lezáró versaillesi békeszerződés Németország számára – többek között – megtiltotta, hogy légierőt működtessen, valamint katonai repülőgépeket gyártson. Az intézkedés kijátszására már az 1920-as években elkezdődött az új légierő alapjainak a lerakása. Az Arado repülőgépgyárban végül az SD II és SD III típusú gépek továbbfejlesztéseként készült el az Ar 64-es együléses vadászrepülőgép. Az Ar 64-es volt az első vadász feladatú, kétfedelű gép, melyet az újrafegyverkezéskor és a Luftwaffe megalakításakor már gyártottak, így szinte azonnal szolgálatba tudták állítani.

Az Arado SD II és SD III típusú gépekkel szerzett tapasztalatok alapján alakították ki az Ar 64-es modellt. Ehhez alapos aerodinamikai vizsgálatokat folytattak le, amelyek eredményeképpen átalakították a törzsszerkezetet. Ar 64a prototípus végül egy db 530 LE-s (395 kW) Siemens Jupiter VI, kilenchengeres csillagmotort kapott, ami – a jobb teljesítmény reményében – egy négytollú fa-léglégcsavart hajtott meg. A prototípussal a szovjetuniói Lipeckben folytattak kísérleteket, miközben a Fokker D.XIII modellt is vizsgálták.

Az Ar 64a prototípus első repülését 1929 elején (más adatok szerint 1930-ban) hajtották végre. A gép berepülését követően újabb módosításokat végeztek el, majd ezek alapján építettek 2 darab Ar 64b modellt. Ezek a gépek már az erősebb 640 LE-s (477 kW), 12-hengeres BMW VI csillagmotort kapták. 1931-ben ismét Lipeckben próbálták ki az új változatot.

Majd ezután az Ar 64c következett, amely egy 530 LE-s (395 kW) Jupiter VI csillagmotorral épült, kis szerkezeti átalakítással. Végül sorozatgyártásra mégis az újratervezett, meghosszabbított függőleges vezérsík-résszel, módosított futóművel és erősebb Jupiter motorral épített Ar 64d és Ar 64e verziók kerültek. (Az Ar 64d-t négytollú, míg az Ar 64e szériát kéttollú légcsavarral gyártották.) 1932 nyarán 20 db vadászgép rendszeresítését rendelték meg az illetékes hatóságok, melyből 1934 végéig 19 db Ar 64-et adtak át. Ezenkívül 1932-1933-ban 12 példányt szereltek össze a Focke-Wulf repülőgépgyárban is. Az Ar 64 különféle változataiból 1931-1934 között összesen több mint 30 db készült el.

1933. április 1-én 6 db Ar 64d és 5 db Ar 64e állt szolgálatban. Ezek a gépek akkor a Schleissheim-i vadászrepülő-iskola századához tartoztak. Ez a vadászszázad először a Döberitz-i, majd pedig a Damm-i vadászosztályhoz tartozott később. 1936. július 1-én még mindig 21 db Ar 64-es állt a Luftwaffe szolgálatában. Egyes példányait egészen a II. világháború végéig használták. Az Ar 64 váltó típusa az Ar 65 lett.

Az Arado Ar 64 műszaki adatai:

Gyártó: Arado Flugzeugbau
Típus: vadászrepülőgép
Személyzet: 1 fő
Motor: 1 db 530 LE-s (395 kW) Siemens Jupiter VI, kilenchengeres, léghűtéses csillagmotor
Fesztávolság: 9,90 m
Hosszúság: 7,82 m
Magasság: 2,85 m
Szárnyfelület: 24,60 m²
Üres tömeg: 1245 kg
Max. felszálló tömeg: 1670 kg
Utazósebesség: 210 km/h 6000 m magasságban
Emelkedőképesség: 1,8 perc 1000 m magasságba
Max. sebesség: 259 km/h
Csúcsmagasság: 6800 m
Fegyverzet: 2 db 7,92 mm-es MG 08/15 géppuska, és kisebb bombák