A magyar hadvezetés 1939-ben határozta el, hogy meg kell teremteni a korszerű hazai hadirepülőgép-gyártás alapjait. Ennek a programnak lett az első képviselője a WM 21 Sólyom közelfelderítő-bombázó repülőgép, melynek fejlesztését 1936-ban kezdték el. Elődje a WM 16 Budapest típus volt, ennek átépítéséből jött létre a Sólyom. Próbarepüléseit 1937-ben, csapatpróbáit 1938-ban végezték, s még abban az évben megkezdődött az első széria építése, mely még be sem fejeződött, amikor a fent említett program keretében a minisztérium újabb megrendeléseket adott a három üzemnek, ahol a Sólymokat gyártották. A gépet a csepeli WM (43), a budapesti MÁVAG (43) és a győri MWG (42) készítette. Az utolsó, 1942-ben leszállított szériát erősebb motorral szerelték. A Sólymokat bevettették a Jugoszlávia elleni hadjáratban, és az orosz fronton is. 1942-től jobbára kiképzésre használták. Kategóriájában nem számított a legjobb típusnak, de számos modellnél kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkezett.
TECHNIKAI ADATOK
-
Sebesség: 300 km/h
-
Hatótávolság: 750 km
-
Legénység: 2 fő
-
Hossz: 9,64 m
-
Magasság: 3,50 m
-
Fesztávolság: 12,90 m (felső szárny) ; 9,40 (alsó szárny)
-
Súly: 2300 kg (üresen); 3400 kg (harckészen)
-
Motor: 1 db 14 hengeres Gnome et Rhone - WM-14 Kirs NO ; 870 LE
-
Fegyverzet: 1 db 7,92 mm-es Gebauer 26/31 M ikergéppuska ; 1 db 7,92 mm-es Gebauer 34 M géppuska ; 240 kg bomba (12 X 10 kg repeszbomba ; 120 X 1 kg gyújtóbomba)
-
Csúcsmagasság: 8000 m
