Az IK-3, Jugoszlávia első korszerű együléses vadászgépe az Ikarus IK-2 sirályszárnyas, egyfedelű vadászgép leváltására készült, önhordó alsószárnnyal, zárt pilótafülkével és behúzható futóművel. A magánkezdeményezésként megépült gép 1938 tavaszán repült először, és bár a prototípus elpusztult, a repülőgépet megrendelték. Az első 12 sorozatgépen módosították a pilótafülke tetejét és a főfutóművet, megerősítették a sárkányt és erősebb motort építettek be. 1939 júliusáig mind a 12 gépet átadták a jugoszláv légierő akkor Zimonyban (Zemun) állomásozó egységeinek (51 Grupa 161 és 162 Eskadrila). 1941 áprilisában a típus gépeivel mérsékelt sikereket értek el a német repülőgépekkel szemben, 11 támadó gépet lőttek le. A megmaradt jugoszláv gépeket a Veliki Radnici kényszerleszálló pályán a jugoszláv legénység maga robbantotta fel, nehogy a győztesek kezére kerüljenek.
TECHNIKAI ADATOK: (IK-3)
-
Hossz: 8,02 m
-
Magasság: 3,25 m
-
Fesztávolság: 10,32 m
-
Hatótáv: 780 km
-
Személyzet: 1 fő
-
Csúcsmagasság: 9460 m
-
Szerkezeti tömeg: 2068 kg
-
Felszálló tömeg: 2630 kg
-
Csúcssebesség: 526 km/h
-
Fegyverzet: egy 20 mm-es, a motorba mereven beépített gépágyú, két 7,92 mm-es, a pilótafülke előtt a törzs tetején mereven beépített géppuska
-
Hajtómű: egy 980 Le-s (731 kW) Avia (Hispano-Suiza licenc) 12Ycrs típusú, 12 hengeres V-motor
