1933-ban a Fokker cég a sikeres kétüléses C.V-sorozat gépeinek ulódjaként megalkotta a Fokker C.V-E továbbfejlesztését, a C.X-est, amely 1934-ben repült először. Az elődjéhez hasonlóan vegyes fém-fa szerkezetű, karcsú kétfedelűbe mereven beépített, burkolt futómű került. Összesen 71 repülőgép készült el, az utolsók már zárt pilótafülkével. 32 darabot a holland, illetve a holland-kelet-indiai (ma Indonézia) légierő vett át. A holland használatban lévő gépek 650 Le-s (485 kW) Rolls-Royce Kestrel V típusú V-motorokkal repültek, míg a Finnországnak szállított 39 repülőgép, amelyhez még 35 helyi licencgyártású gép is járult, Bristol Pegasus csillagmotorokat kapott. 1940-ben a hollandoknak még mintegy 10 gépe szolgálatban állt. A finnek, miután belebonyolódtak a második világháborúba, mérsékelt sikerrel használták a típust, de csak 1958-ban selejtezték ki.
TECHNIKAI ADATOK:
-
Hossz: 9,16 m
-
Magasság: 3,31 m
-
Fesztávolság: 12,0 m
-
Hatótáv: 900 km
-
Személyzet: 2 fő
-
Csúcsmagasság: 8100 m
-
Szerkezeti tömeg: 1548 kg
-
Felszálló tömeg: 2900 kg
-
Csúcssebesség: 335 km/h
-
Fegyverzet: egy 7,62 mm-es mereven beépített géppuska a pilótafülke előtt a törzsön, egy 7,62 mm-es forgatható géppuska a hátsó pilótafülkében és 500 kg bombateher külső felfüggesztési pontokon
-
Hajtómű: egy 890 Le-s (663,5 kW) Bristol Pegasus XII vagy XXI típusú, kilenchengeres, egysoros csillagmotor
