A Stirling volt a RAF Bombázó Parancsnokság első, a háború alatt szolgálatba állított négymotoros nehéz bombázógépe, és az egyetlen olyan brit négymotoros bombázógép, amelyet eleve erre a célra terveztek, hiszen mind az Avro Lanchastert, mind a Handley Halifaxet először kétmotoros repülőgépnek szánták. A Stirling pontos igényekre megkonstruált gép volt. A légügyi minisztérium meg azt is megszabta, hogy a fesztáv legfeljebb 100 láb hosszú (30,48 m) lehet. A Stirling MK I.-est 1940 augusztusában állították szolgálatba. Összesen 2374-et gyártottak; 756 darab MK I bombázógépet 1595 Le-s (1189 kW) Hercules Xl motorral; 875 darab Mk III jelű bombázógépet módosított fegyvertoronnyal a törzs tetején; az 579 darab MK IV ejtőernyős-ugrató/vitorlázó-vontatógép változatról pedig elhagyták az orron és a torzs tetején lévő géppuskatornyokat. Az utolsó Stirling-sorozatban 160 darab Mk V jelű, fegyvertelen szállítógép épült.
TECHNIKAI ADATOK
-
Hossz: 26,37 m
-
Magasság: 6,95 m
-
Fesztávolság: 30,21 m
-
Hatótáv: 3090 km
-
Személyzet: 7-8 fő
-
Csúcsmagasság: 6250 m
-
Szerkezeti tömeg: 20 000 kg
-
Csúcssebesség: 415 km/h
-
Fegyverzet: 8 db 7,7 mm-es Browning géppuska, 6350 kg bombateher
-
Hajtómű: négy darab 1590LE-s Bristol Hercules XI kétsoros csillagmotor
