A szovjet hadseregben nagyobb bátorság kell a visszavonuláshoz, mint az előrenyomuláshoz." - Joszif Sztálin

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Vickers Wellington bombázó repülőgép szerkezete

Vickers Wellington Mk2

A Vickers repülőgépgyár által gyártott Wellington bombázó repülőgépnek rendkívül érdekes szerkezete van. Úgynevezett geodetikus elrendezést alkalmaztak mind a törzs, mind a hordfelületek esetében.

Korábban rácsos és térbeli rácsos szerkezetekkel építették a legtöbb repülőgép törzsét. 3, 4, vagy több hossztartót oszlopokkal kötötték össze. A csomópontok között átlós irányba haladó rudak, vagy huzalok biztosították a merevséget. Ez a szerkezet viselte mind a hajlító, mind a csavaró igénybevételeket.

Borítatlanulrészben borítva, vagy teljes borítással.  

A borítás csak aerodinamikai szempontból volt fontos, terhet nem viselt. Acélcső vázra formakereteket erősítve, sűrű lécezéssel és vászon, rétegeslemez, majd fémborítással szinte tetszőleges alakot adhattak a gép törzsének.  Ezt a rendszert egy 1:3 méretarányú replika részletes építési dokumentációjából részletesen megfigyelhetjük.

További fejlesztés eredményeként a megfelelő csavarási merevséget is adó rétegeslemez, vagy fémlemez borítás is résztvett a törzs terheinek a viselésében. A hossztartó lécek követték a törzs áramvolát, a keresztmetszetet meghatározó kereteket rétegeslemezből készítették, majd erre hajtották rá a réteges lemez burkolatot.

Érdekes fejlesztést valósított meg Junkers, aki hullámosított aluminium lemezzel borította a gépeit, Erről részletesen majd egy másik cikkben számolok be.

A héjszerkezetű törzseknél a helyenként bordákkal és tartókeretekkel merevített borító lemez a fő teherviselő elem.

Ma már karbonszálas (14.24. ábra), aramidszálas, vagy üvegszálas, műanyagból is készítik a héjakat.

Nézzük meg még egyszer a Wellington törzsét!

A törzs felületén kétirányban egymást metsző diagonális rudak által kialakított szerkezetet,  geodetikus rácsszerkezetet valósított meg a Vickers cég.

A diagonálisan futó I szelvényű duraluminium tartókra merőleges irányban csatlakoznak az ugyanilyen szelvényű összekötő elemek egy egy övhevederrel átkötve. Az előregyártott mezőket összeszereléskor acél csövekhez csatlakoztatták.  Így alakul ki a csőszerű szerkezet.
A teherviselő rácsra hosszléceket csavaroztak erre pedig vászon borítás került.

Szinte hihetetlen, hogy a félelmetes bombázó ugyanúgy vászonnal volt borítva, mint a híres háromkerekű Velorex.
Mellékesen megjegyzem, némileg hasonló a jurták oldalfala, ahol a ferde lécek keresztezési pontjaiban elfordulhatnak és így összecsukható és szállítható.
Hídépítésben is alkalmaznak hasonló elven működő szerkezeteket.
Építészetben: A rácsot a földön összeszerelik, de nem rögzítik a csomópontokat. Bizonyos helyeken megemelve, érdekes alakzatokat lehet kialakítani, majd ebben a helyzetben meghúzva a csavarokat, alaktartó lesz a tetőszerkezet.

Érdemes tehát megtekinteni a képeket és főleg a videókat.
A Wikipédiának szócikkei vannak a gépről.   Angol  Német

A hátsó lövésztorony kilövése miatt jól látszik ezen a képen a törzsvég rácsszerkezete és a leszakadó vászon is.
A háromnézeti rajzokon látszik, hogy a szárnyfelület is geodetikus szerkezetű.

Egy 52 perces film készült a gyártásról, amelyet az anyag szerkesztése után eltávolítottak. Kár, mert érdekes volt nézni, ahogyan szorgos asszonykezek szerelték a gépeket, amivel halált visznek és halni mennek a férfiak. A kábelezés és a vásznazás (mintha csak megágyaznának otthon) a nők dolga volt.

7 perces videó egy szerelésről:
Ebben a gép vezérsíkjainak és a szárnytőnek a szerkezete is megfigyelhető.

4 vídeó a gép fejlesztéséről:  1     2     3     4  

Képek még: A törzsmerevitő keretek egyike. A törzs szerelése.

A szárnyak és hordfelületek szerkezete teljesen más követelményeknek felel meg, mint a törzs. A szárnyak alakját egyértelműen az aerodinamika határozza meg. 

Wrighték ketté osztották a szükséges szárnyfelületet, egymás fölé helyezték a két elemet és merev rudakkal valamint átlósan haladó huzalokkal alakítottak ki merev térbeli tartószerkezetet.

Az egyfedelű repülőgépeknél viszont baldachinra  feltámasztott huzalmerevítéssel lehetett csak biztosítani a kellő teherbírást. Etrich Taube gépe tipikus példája ennek az elrendezésnek

Később az egyfedelűeknél is mellőzték a külső merevítéseket, a szárny belső szerkezetével biztosították a megfelelő merevséget és szilárdságot. Egy utaszállító repülőgép főtartó:  és egy Junkers gép szárnytő:

A Vickers cég Wellingtonjánál a szárny és a vezérsíkok esetében is következetesen alkalmazták a geodetikus rendszert.
1      2      3


Végül számítógépes szimulációval tekintsük át a Wellington szerkezetét!

A gépek sorsa.  
1   2   3   4   5
 
"Mi is ez a geodetikus csoda?"
(idézet a Mester Kiadó "A világ repülőgépei" c. képes krónika gyűjteményéből, a 10. csoprt 47. kártyájáról.)
A geodetikus vonal a legrövidebb ív két olyan pont között, amely egy ívelt felületen helyezkedik el, végig azon halad. A Földön például Budapest és New York között, ha a felszínen haladunk, pontosan abba az irányba, ilyen geodetikus vonalat járunk be. Barnes Wallis a léghajótervezésből vette át a rendszert. Az R 100-as léghajó tervezésében vett részt.
A geodetikus elrendezésről szóló cikk. Előző ötlet egy geodetikus szerkezetű hajó volt 1794-ből.

Wallis első ilyen gépe a Vickers Wellesley volt. A gép vázlata.   A sérült szárny és törzs szerkezete.
Két videó a szolgálatból:



A Wellington után a harmadik geodetikus vázzal épített gépcsalád a Warwick nevet kapta. Képek:    1   2   3   4
Egy videó:

Végül egy áttekintés:

VÉGE

wel lagy

Dr. Borján József gyűjtése

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább