A Bell repülőgépgyár által gyártott egymotoros, együléses vadász és vadászbombázó. Az alsószárnyas, orrkerekes, teljesen fémépítésű gép jellegzetessége a pilótafülke mögött elhelyezett motor volt. Így szabadon maradt a hely a repülőgép orrában a géppuskáknak meg a tricikli-elrendezésű futómű orrkerekének, és a motor közelebb került a gép súlypontjához, miáltal javult a gép fordulékonysága. Az XP-39 jelű prototípus 1938 áprilisában szállt fel először, sebessége, emelkedő képessége megfelelt a hagyományos vadászokénak, fegyverzet tekintetében felülmúlta azokat. Az amerikai pilóták elégtelen magassági teljesítménye miatt nem kedvelték, pedig a Földközi-tenger mellett, és a Távol-Keleten eredményesen használták. 1939-1944 között gyártott 9 588 db P-39-ből 5 134 darabot a Szovjetunió kapott, ahol kis- és közepes magasságban vívott légi harcokhoz kitunő vadásznak tartották. A beépített 37 milliméteres páncéltörő gépágyúval és a szárnyak alá szerelt bombákkal vadászbombázóként a német nehézharckocsikat is sikerrel támadhatta.
TECHNIKAI ADATOK:
-
Hossz: 9,23 m
-
Magasság: 3,63 m
-
Fesztávolság: 10,35 m
-
Hatótáv: 2360 km
-
Személyzet: 1 fő
-
Csúcsmagasság: 10 670 m
-
Szerkezeti tömeg: 2550 kg
-
Felszálló tömeg: 3545 kg
-
Csúcssebesség: 615 km/h
-
Motor: Allison V-1710-63, 12 hengeres; 1325 LE
-
Fegyverzet: 1 db 37 mm-es gépágyú, 2 db 12,7 mm-es Browning géppuska v. 4 db 7,62 mm-es géppuska v. 1 db max. 226 kg-os bomba
