1939 közepére a Lockheed cég az Egyesült Királyság számára a Lockheed L-14 Super Electra utasgépből kialakította a Hudson tengerészeti felderítőgépet. Ezután nekikezdtek hasonló célokra átalakítani a hosszabb törzsű L-18 Lodestar repülőgépet. Az amerikai vállalat bemutatta a haditengerészeti felderítő- és a nappali bombázógép előzetes terveit a briteknek, akik elfogadták a bombázó-változatot, a Hudson és a Bristol Blenheim gépek Ieváltására. Az így létrejött Ventura Mk I-eseket (188 repülőgépet) 1942 októberétől állították szolgálatba, csakhogy a típus nem felelt meg a nappali bombázógépektől elvártaknak, ezért a repülőgépeket később a haditengerészet használta. Rendelésekre elkészült 487 darab Ventura Mk II (ezek közül 231 később az Egyesült Államok tulajdonába ment át), majd 200 Ventura Mk IIA és 387 Ventura GR.Mk V is. A Ventura repülőgépeket a nemzetközösség valamennyi országában, a szabad-francia és a brazil légierőnél is rendszeresítették.
TECHNIKAI ADATOK:
-
Méretek: hossz 15,78 m; magasság 3,67 m; fesztáv 19,97 m
-
Szerkezeti tömeg 9170 kg (felszálló tömeg: 15 4504 kg)
-
Személyzet: 5 fő
-
Fegyverzet: két 0,5 hüvelykes géppuska a törzs elején, két 0,5 hüvelykes forgatható géppuska a törzs két oldalán, két 0,303 hüvelykes forgatható géppuska a lövésztoronyban a törzs tetején, és 2271 kg-os bombateher
-
Motor: két 2000 LE-s Pratt & Whitney R-2800-31 típusú 18 hengeres, kétsoros csillagmotor
-
Hatótáv: 2670 km
-
Teljesítmény: max. sebessége 518 km/h; csúcsmagasság 6010 m
