1932-ben az amerikai hadsereg pályázatot írt ki egy bombázó terveire, melynek a következő kritériumoknak kellett megfelelnie: legalább 400 kg bombateher és egy önvédelmi géppuska, 3000 m feletti repülés és 200 km/h-nál nagyobb végsebesség. A B-18-as éppen csak alulról súrolta ezt a határt, de könnyű gyárthatóságának köszönhetően megkapta a gyártási engedélyt. A géptest minden páncélzat nélkül készült, vászon és fa borítása semmiféle védelmet nem nyújtott. Egyedüli erénye nagyjából a fémalapú vázszerkezet volt. Az eredetileg beépített egy darab 8 mm-es géppuskája pedig még önvédelmire sem volt elegendő. Futóműve azonban erős volt, így a kiírt 400 kg helyett 525 kg bombateher szállítására volt képes. Első repülésére 1935 áprilisában került sor, majd 1936-ban megkezdődött a sorozatgyártás. 1936 és 1940 között állt elsővolnalbeli szolgálatban, ezidő alatt megközelítőleg 350 darab készült el a nem túl sikeres gépből.
TECHNIKAI ADATOK:
-
Hossz: 17,62 m
-
Magasság: 4,57 m
-
Fesztávolság: 27,32 m
-
Hatótáv: 1858 km
-
Személyzet: 6 fő
-
Csúcsmagasság: 5280 m
-
Szerkezeti tömeg: 7400 kg (felszálló tömeg: 10 030 kg)
-
Csúcssebesség: 346 km/h
-
Fegyverzet: három 7.62 mm-es géppuska és 2200 kg bombateher
-
Hajtómű: két darab 1000 Le-s (750 kW) Wright R-1820-53 csillagmotor
