A Pz.Kpfw II. harckocsi 1941-re elavult, a típus gyártósora azonban ezt követően is rendelkezésre állt. Ezért hogy ne pazarolják a meglévő erőforrásokat, az a döntés született, hogy a típus alvázát átépítik páncélvadásszá, amellyel a keleti fronton kialakuló szovjet harckocsifölényt kívánták ellensúlyozni. A Pz.Kpfw II. alvázán a német hadsereg új szabványos páncéltörő ágyúját, a Pak 40-est helyezték el. A mozgékonyságnak és a tűzerőnek ez a kombinációja jól bevált, és a Marder II néven ismertté váló harcjármű gyártása egészen 1944-ig tartott, amely időpontig összesen 1217 példánya készült el. Az összes hadszíntéren bevették, de különösen a keleti fronton alkalmazták őket, ahol néhány ilyen típusú járművet a későbbiekben az éjszakai harchoz szükséges infravörös berendezéssel is elláttak. A Marder II, amely hatásos és sokoldalú fegyvernek bizonyult, volt az egyik legnagyobb számban használt német önjáró löveg a II. világháborúban.
TECHNIKAI ADATOK
-
Méretek: hosszúság 6,39 m; szélesség 2,27 m; magasság 2,16 mm
-
Súly: 10 800 kg
-
Személyzet: 3-4 fő
-
Fegyverzet: egy 75 mm-es Pak40/2 L/46 ágyú; egy 7,92 mm-es MG34 géppuska
-
Páncélzat: 5-30 mm
-
Hatótáv: 190 km (úton)
-
Motor: egy 140 LE-s (104,4 kW) Maybach HL 62 benzinmotor
-
Teljesítmény: max. sebessége úton 40 km/h; gázlóképesség 0,90 m; lépcsőmászó képesség 0,43 m; árokáthidaló képesség 1,80 m
