A gyalogsági csapatok támogatására fejlesztették ki a japánok a
Type 89 Chi-Ro közepes harckocsit, amely 1932-ben állt csapatszolgálatba. A 12 és fél tonnás, 57 milliméteres löveggel ellátott harckocsi támadófegyverként, rendvédelmi célokra, illetve önjáró tüzérségi eszközként is alkalmazható volt. Ám a Chi-Ro meglehetősen kezdetleges, mechanikailag megbízhatatlan, nehézkes típusnak bizonyult, így az 1930-as évek közepére már nyilvánvaló volt, hogy a jövőben nem felel meg a csendes-óceáni uralomra törő japán hadsereg elvárásainak. Szolgálatba állítása után alig egy évvel már a modell cseréje mellett érveltek a szakértők, így a Mitsubishi cég konstruktőrei megkezdték a könnyebb, jóval mozgékonyabb
Type 95 Ha-Go váltótípus fejlesztését. Összesen 2404 darab Type 89A és B Chi- Ro készült el a gyártás befejeztéig.