„Az ember három módon érheti el célját: tervezéssel, munkával és imával." - George Patton

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Heinkel „Wespe” függőlegesen fel- és leszálló turbólégcsavaros elfogó vadászgép-tervezet

1944 végén az Ernst Heinkel Flugzeugwerke GmbH. bécsi kirendeltségéhez tartozó Neustadtban kezdték meg egy helyből, függőlegesen fel- és leszálló elfogóvadászgép rajzasztali munkálatait. A Heinkel „Wespe" (Darázs) nevű gépét a Luftwaffe részére tervezték objektumvédelmi céllal, ugyanúgy, mint a Bachem Ba 349 „Natter"-t, ám az előbbit nem indítóállványról szándékozták üzemeltetni.

heinkel wespeA Heinkel „Wespe" tervezett háromnézeti ábrája

A „Wespe" nevű különleges projektet nem is a hagyományos értelemben vett szárnyakkal vázolták fel, hanem a törzs közepére 3 rövid „szárnycsonkot" terveztek, melyeket egy gyűrűszerű „rotorház" kapcsolt egybe. Ebben a szerkezetben kapott helyet még a turbólégcsavaros hajtómű 6 lapátos légcsavarja is. A nagy teljesítményű hajtóműhöz a repülőgép orrába, a pilótafülke alá, tervezték a levegőbeömlőnyílást. A pilóta fekvő helyzetben – minden irányban való jó kilátású – buborék alakú kabinból irányította volna a nem szokványos gépet. A „Wespe" felszállását gyakorlatilag a rakéták függőleges felszállásához hasonlóan képzelték el. Tehát a vadászgép a farokrészén állva, orrával az ég felfelé mutatva függőlegesen emelkedett volna a magasba, ahol már repülőgépként manőverezve hajtotta végre feladatát. Végül pedig – a felszálláshoz hasonlóan – függőlegesen ért volna földet. A törzsvégre három „stabilizátort" terveztek, amelyek egyrészt a futómű szerepét töltötték be, másrészt azonban vezérsíkként az irányításban is szerepet kaptak. Az ilyen jellegű fel- és leszállások következtében, a hagyományos értelemben vett repülőterekre tehát nem is volt szükség, mivel a gép indítása nem igényelt hosszú futópályákat. (A repülés legkritikusabb része minden bizonnyal a leszállás lett volna, hiszen a pilótának kellemetlen testhelyzetben kellett – lefelé, és a háta mögé fordulva – irányítania a szerkezetet. Erre a bonyolult leszállásra azonban csak különleges képzettségű hajózók lettek volna képesek, ám a háború végén ilyen emberek kiképzésére már nem is gondolhattak. Ezen kívül felmerülhet még az a kérdés is, hogy a legkisebb pontatlanság következtében a repülőgép könnyedén az oldalára dőlhetett, és azonnal végzetes tragédiába torkollhatott volna egy ilyen bevetés...)

wespe2A Heinkel „Wespe" turbólégcsavaros hajtóművének elhelyezése a repülőgépen

A Heinkel „Wespe" projekt utóbb, az idő rövidsége miatt, nem jutott túl a rajzasztalnál. Végül 1945 márciusában – a katasztrofális nyersanyaghiány következtében – egyszerűen leállították a megkezdett munkákat. Ráadásul a maga korát jóval meghaladó újszerű elképzelések is számos technikai problémát vetettek fel, amiket – pl. a szélcsatorna kísérletek, stb. hiánya miatt – a háború végéig már nem sikerült érdemben megoldani. A Heinkel cégnél ezen kívül egy másik, hasonló jellegű testvér-tervezetet is elindítottak, amely a „Lerche" elnevezést kapta. Ez utóbbi modellt két motorral, 2 egymással ellentétesen forgó légycsavarral rajzolták meg. Ezek a német kezdeményezések olyannyira gyermekcipőben jártak akkor még, hogy a hasonló amerikai törekvések közül például a Ryan X-13 „Vertijet" sugárhajtású repülőgép csak 1955. december 10-én emelkedett először a levegőbe.

w6Fantáziarajz a „Wespe" csoportos bevetéséről

A Heinkel „Wespe" tervezett műszaki adatai (1945. február 25-ki állapot szerint):

  • Gyártó: Ernst Heinkel Flugzeugwerke GmbH.

  • Típus: elfogóvadászgép tervezet

  • Személyzet: 1 fő

  • Hajtómű: 1 db 2.000 LE-s (1.500 kW) Heinkel HeS 021 turbólégcsavaros hajtómű (más forrás szerint: Daimler-Benz DBS PTL 109-021 hajtómű)

  • Fesztávolság: 6,30 m

  • Hosszúság: 6,20 m

  • Magasság: 2,03 m

  • Szárnyfelület: 29,70 m²

  • Max. felszálló tömeg: 2.140 kg

  • Max. sebesség: 800 km/h 6.000 m magasságban

  • Hatótávolság: 650 km

  • Fegyverzet: 2 db 30 mm-es MK 108 gépágyú

Felhasznált irodalom:

Dieter Herwig – Heinz Rode: Luftwaffe Secret Projects. Ground Attack & Special Purpose Aircraft. Midland Publishing. Hinckley, 2004.
Michael Taylor és David Mondey: Repülés. Tények és teljesítmények. (Guinness) Panem – Grafo. Budapest, 1993.
http://www.kheichhorn.de/html/body_heinkel_wespe.html
http://discaircraft.greyfalcon.us/HEINKEL%20WESPE.htm
http://www.luft46.com/heinkel/hewespe.html
http://en.wikipedia.org/wiki/Heinkel_Wespe
http://de.wikipedia.org/wiki/Heinkel_Wespe

Film:

http://www.youtube.com/watch?v=qTgb6w1324s

Írta: Kiss Kálmán

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább