Második világháború

Wernher von Braun 1939. július 6-án a Birodalmi Légügyi Minisztériumban (Reichsluftfahrtministerium - RLM) elsőként vetette fel egy függőlegesen indítható rakétahajtású vadászrepülőgép tervezésének lehetőségét. Az ötlet hatására 1940 elején Erich Bachem mérnök készítette el az első tanulmányokat, aki a Fieseler cég műszaki igazgatója volt még akkoriban. A Fieseler Fi 166 rakétahajtású magassági repülőgép végleges terveit utóbb 1941-1942-ben fejezték be a kasseli székhelyű Gerhard Fieseler Werke GmbH repülőgépgyárban. Bachem a tervezetből két változatot képzelt el, melyhez alapot a titkos peenemündei telepen folyó függőleges rakéta kísérletek szolgáltattak. (Így nem véletlen, hogy a konstruktőrnek éppen a von Braun által fejlesztett A5-ös rakétára esett a választása.) Majd ezután benyújtották a Fi 166 terveit, ám az RLM illetékesei - a hajtómű kiforratlanságára, illetőleg a háborús körülményekre hivatkozva - elutasították az új konstrukciójú elképzelést. Csak közel két évvel később, 1944 tavaszán vették elő újból a korábbi ötletet. Ekkor ismét Erich Bachem lépett hamarabb a „színre", aki immár önálló vállalkozóként építette meg a világ első függőleges indítású rakétahajtású elfogó vadászrepülőgépét, a Bachem Ba 349 „Natter"-t. (Nem összetévesztendő a Messerschmitt Me 163 rakétahajtású elfogó vadászgéppel, amely a repülőgépekkel azonos módon emelkedett a levegőbe!)

A Fieseler Fi 166 első változata a „Höhenjäger I" egy rakéta és repülőgép kombinációjából álló elgondolás volt. Tulajdonképpen a hordozóeszköz gyanánt szolgáló A5-ös rakéta emelte volna a vadászrepülőgépet kb. 12000 m-es magasságba, ahonnan az a bevetés végén ejtőernyővel ért volna földet, hogy aztán újból felhasználható legyen. (Ugyanis a konstrukciónak nem voltak futóművei.) A vadászgép két hajtóművet kapott volna, amihez az ötletet a Messerschmitt vállalat adta, ahol egy Bf 109-est terveztek 2 db Junkers Jumo 109 004 típusú gázturbinás sugárhajtóművel felszerelni.

A második tervezet, a Fi 166 „Höhenjäger II" az előzőnél már nagyobb, és kétüléses verzió volt. Ez a szerkezet immár hordozórakéta nélkül, csak a saját EMW-hajtóművével emelkedett bevetési magasságba, ahol repülési feladatát is ugyanazzal az erőforrással hajtotta volna végre.

Felhasznált irodalom:

http://de.wikipedia.org/wiki/Fieseler_Fi_166

http://www.kheichhorn.de/html/body_fi_166_.html

http://discaircraft.greyfalcon.us/Fi.htm

http://www.fantastic-plastic.com/FieselerFi166CatalogPage.htm

Írta: Kiss Kálmán