„Győzelem bármi áron, győzelem minden iszonyat ellenére, győzelem, bármilyen keserves legyen is az út. Mert győzelem nélkül nincs tovább élet.” - Winston Churchill

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

A V-harckocsik

Magyarország első - és utolsó - saját fejlesztésű harckocsijainak a története 1932-ben kezdődött. A magyar származású, de Angliában élő Straussler Miklós tető alá hozott egy nem mindennapi szerződést: a magyar Weiss Manfréd gyár és a Brit Védelmi Minisztérium között, páncélkocsik gyártásáról! Abban az időben, amikor Magyarország épp az antanthatalmak előírásai miatt nem gyárthatott, és nem tarthatott fenn páncélosokat! A szerződés teljesedésbe is ment, a magyar fejlesztésű páncélautót Angliában továbbfejlesztették. (Aztán ebből lett a Csaba páncélautó.)

v3_sztestekkel
V-3 harckocsi úszótestekkel

Straussler ekkor tett egy ajánlatot harckocsifejlesztésre. Volt ugyanis egy saját tervezésű alvázterve, ami ráadásul vegyes futóművű volt (lánctalpas és kerekes). A lehetőséget meg kellett ragadni, ugyanis az antanttal nem lehetett egyezkedni, ebben az időben pedig még Németország sem rendelkezett tankokkal így egyedülálló előnyt jelenthetett volna, ha Magyarország Közép-Európában elsőként piacra lépett volna egy harckocsival! Ennek ellenére elutasították Strausslert! Helyette Fejes mérnököt bízták meg a tervezéssel, de ebből sem lett semmi, mert közben a Honvédelmi Minisztérium megvásárolta a hasznavehetetlen olasz Ansaldo kisharckocsikat. 1934-ben Straussler újra felajánlotta a licenciát, amit ekkor már elfogadtak. Az alváz lényege az volt, hogy a lánchajtó kerekek nem voltak megemelve, hanem érintkeztek a talajjal, így a lánctalpak leszerelése után azonnal alkalmas volt az alváz a kerekes járműként való működésre. Ráadásul mind a négy nagykerék meghajtott volt, tehát ha kerekes módban akarták használni a harckocsit, négykerék-meghajtású járművet kaptak. Igaz, a kormányozhatóság kerekeken elég rossz volt, mert hagyományos harckocsi-kormányszerkezetet építettek bele.

v-3_tkelse_a_dunn_nerbl
V-3 harckocsi átkelése a Dunán

1934-ben kezdték a konstrukciós munkákat, és 1935-re készen állt az első példány, torony és fegyver nélkül. Ezért kapta a V-3 (Vontató) jelzést is. A gyenge anyagminőség és a Straussler futómű gyermekbetegségei miatt továbbfejlesztésre szorult. Ráadásul túl sokat kívántak a harckocsitól. Kétéltűnek is kellett lennie, amit megoldottak ugyan két nagy, pontonszerű úszótesttel, amit belülről le is lehetett kapcsolni, de régi igazság: ami mindenre jó, semmire nem jó igazán...

v4_prototyp
V-4 harckocsi prototípusa

A V-4 harckocsi a V-3 továbbfejlesztése volt. Fő műszaki adataik megegyeztek, de a V-4 futóműve sokkal fejlettebb volt, és jó terepjáró-képességet eredményezett. Megoldották a leszerelt lánctalp felmálházását is a tankra, így azt magával is vihette. Az átállítás 6 főnek 25-30 perc időt vett igénybe, a láncok felmálházásával együtt egy órát. Erősebb motort raktak bele, és először ez kapott fegyvert, egy 40 mm-es ágyút és egy 8 mm-es ikergéppuskát. A csapatpróbák eredménye kielégítő volt, de volt hová fejleszteni: nagyobb tornyot készítettek, hogy az ágyú mellé még egy párhuzamosított 8 mm-es géppuska elférjen, és a személyzet 3 főről 4-re emelkedhessen. A kortárs harckocsiknál semmivel sem volt rosszabb, holott a magyar iparnak ilyen irányú tapasztalata nem volt. S bár a páncéltest páncéllemez helyett vasból volt, a későbbiekben megoldott lett volna a páncélból való gyártás is.

v-4_harckocsi
V-4 harckocsi
 

Ennek megfelelően javasolták a tank rendszeresítését, méghozzá a hadászati súlypontképzés eszközeként.

Mégsem lett ebből semmi. A V-4 mellé, tartalékként megrendelték a svéd Landsverk gyár L-60 kisharckocsiját is, ebből lett azután a Toldi könnyű harckocsi. A lobbi azonban akkor is nagy úr volt. A szándékosan részrehajlóan kiválasztott tesztterepen a svéd tank jobban teljesített a magyarnál, így annak ellenére az nyert, hogy még sok átalakítás kellett hozzá, mire bevethető lett tényleges harckocsiként...A V-4 így a méltatlanul elfeledett fejlesztések közé került.

TECHNIKAI ADATOK:

  • Hossz: 3,64 m

  • Szélesség: 2,314 m

  • Magasság: 2,01 m

  • Hasmagasság: 0,3 m

  • Sebesség: Keréken 45 km/h; Lánctalpon: 35 km/h; Vízen: 8 km/h

  • Páncélzat:Homlokpáncél: 23 mm; Oldalpáncél: 13 mm; Haspáncél: 9 mm

  • Mászóképesség: 40 fok

  • Gázlóképesség: 0,9 m

  • Fegyverzet: 1 db 40 mm-es löveg; egy 8 mm-es ikergéppuska; és egy 8 mm-es párhuzamosított géppuska

Írta: Bársony Atilla

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább