Az új, ismét sorozáson alapuló tömeghadseregnek, a Wehrmachtnak a korábbiaknál jóval gyorsabban gyártható fegyverre volt szüksége. Ugyanakkor légideszantosok és a gépesített lövészcsapatok egy kicsire összecsukható, könnyen szállítható, akár a harcjármű fedélzetéről is bevethető géppisztolyt igényeltek. Ezek lettek aztán a második generáció tagjai, az első és legfontosabb közülük az ERMA-nál kifejlesztett az MP38, majd az MP40-széria. Ezeket a fegyvereket azonban tévesen nevezik "schmeissernek", holott Hugo Schmeissernek gyakorlatilag semmi köze megalkotásukhoz. Az Erfurter Maschinenfabrik munkatársa, Heinrich Vollmer és tulajdonos igazgatója, Berthold Giepel felelősek a típus kifejlesztéséért.
Az ő EMP (ERMA Maschinenpistole) prototípusukra épült az igen kis szériában gyártott MP36, mely még faágyazású, tűzváltóval bíró, de már behajtható válltámaszos géppisztoly volt. Az egyetlen, az USA-ban fennmaradt, transzferábilis példányának igen érdekes története van. Egy 1943-as titkosszolgálati akció során Hermann Göringet, a légierő parancsnokát akarták megölni az amerikaiak. A rajtaütés Göring Berlintől 40 km-re levő nyaralójában, a Karinhallban esett volna meg, itt azonban a behatoló ejtőernyősök német kollégáikra, a Fallschirmjagerekre akadtak. A kibontakozó elkeseredett tűzharc közben volt ideje az egyik tengerentúli harcosnak a nyaralóban "véglegesen magához vennie" az MP36 014-es számú példányát.
TECHNIKAI ADATOK:
-
Űrméret: 9 mm-es
-
Parabellum Csőhossz: 242 mm
-
Teljes hossz: 831 mm (kihajtott válltámasszal)
-
Tömeg: 3,96 kg (üres tárral)
-
Tűzgyorsaság: 350 lövés/min
-
Torkolati sebesség: 380 m/s
-
Tár befogadóképessége : 32 töltény (szekrénytár)
