1925 és 1940 között, a Regia Marina komoly anyagi forrásokat fordított
a tengeralattjáró flotta megerősítésére. A fejlesztés eredményeként 50
nagy, 89 közepes, 2 szállító és 50 kis egységgel rendelkezett. A II.
világháború kitörésekor Olaszország már 117 egységgel rendelkezett, Az
első nagy tengeralattjárók osztálya a 4 egységet számláló Balilla osztály.
Ezek kettős falú, 1405 tonnás egységek 1928-ban kerültek
kifejlesztésre. A későbbi modellek súlyát 1100 tonnára csökkentették,
az óceánjáró "Ammiraglio Cagni" osztály (4 egység), és a 2 szállító-hajó "R" osztály kivételével. Az Ammiraglio Cagni-osztály első hajóját 1939.
szeptember 16-án bocsátották vízre, és 1941. április 1-én állították
szolgálatba. Mint a legtöbb nagy és közepes olasz tengeralattjáró ezek
a hajók is két ágyútoronnyal épültek és 10 torpedóvető-csővel (orr: 6,
far: 4) rendelkeztek. Különlegessége még a hajóosztálynak, hogy torpedói is
speciálisak voltak, a normál 533 mm-es helyett 450 mm-esek. Az
"Ammiraglio" és "Balilla" osztálynak volt egy harmadik dízel motorjuk
is dinamóhoz csatlakoztatva, hogy áramot termeljen a felszíni
hajózáshoz, a kisebb sebességű, de hosszú távú cirkálásra.
TECHNIKAI ADATOK
-
Vízkiszorítás (tonna): 1703 (felszínen), 2164 (lemerülve)
-
Hossz: 87,9 m
-
Szélesség: 7,76 m
-
Merülés: 5,86 m
-
Sebesség (csomó): 16,9 (felszínen), 8,4 (lemerülve)
-
Hatótávolság (km/csomó): 22 236/11 (felszínen), 172/3 (lemerülve)
-
Torpedó: 16 db, 6/4 (orr/far-cső)
-
Akna: nincs
-
Fedélzeti ágyú: 2 db 100 mm-es Model 1935 L/47
-
Személyzet: 78 fő
-
Max merülés: kb. 100 m
