Az amerikai R-osztályú tengeralattjárók eredetileg még az I.
világháború alatt épültek - a korábbi osztályok megnagyobbított,
azoktól kissé eltérő fegyverzetű változataként. A majdnem 500 tonna
vízkiszorítású tengeralattjárókat több amerikai hajógyárban építették,
az elsőt 1918. augusztusában bocsátották vízre. Az egységek csak 4 torpedó-vetőcsővel rendelkeztek, sebességük
vízfelszinen alig érte el a 13,5 csomót, lemerülve pedig a 10,5 csomót.
Az osztály egységeit 1918 és 1919 között állították szolgálatba. A
szolgálatba állt 19 tengeralattjáró közül egy elsüllyedt (R 12), hármat
(R 3, R 17, R 19) pedig átadtak a Royal Navy-nek, ahol szintén
bevetették őket.
TECHNIKAI ADATOK
-
Vízkiszorítás (tonna): 569 (felszínen), 680 (lemerülve)
-
Hossz: 56,74 m
-
Szélesség: 5,49 m
-
Merülés: 4,42 m
-
Teljesítmény (LE): 1200 (felszínen), 934 (lemerülve)
-
Sebesség (csomó): 13,5 (felszínen), 10,5 (lemerülve)
-
Hatótávolság (km/csomó): 6000/10 (felszínen)
-
Torpedó: 8 db, 4/0 (orr/far-cső)
-
Akna: nincs
-
Fedélzeti ágyú: 1 db 76.2 mm-es (-/50)
-
Személyzet: 33 fő
-
Max merülés: 60 m
