„Ennyire még soha nem álltak úgy a dolgok a történelem során, mint most." - Dwight D. Eisenhower

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Scharnhorst zsebcsatahajó

scharnhorst-1
 
Az első világháborút lezáró versailles-i békeszerződés a német haditengerészetet alaposan megnyírbálta. A hadihajókat néhány egység kivételével a szövetségesek közt szét- osztották, bár az angolok által lefoglalt és a Scapa Flow-i kikötőben lehorgonyzott hajókat saját legénységük elsüllyesztette. Ahogy a politikai légkör enyhült, lehetővé vált a német Kriegsmarine (haditengerészet) fejlesztése is, persze megadott korlátokon belül. Ennek eredményeként 1932-ben vízrebocsátják a 10 ezer tonnás Deutschland osztályú hajókat. Hivatalosan ezt a három hajót panzerschiffnek (páncéloshajónak) nevezik, de a köztudatba "zsebcsatahajó" néven vonulnak be. A tervezés filozófiája az volt, hogy ellenfeleivel szemben: aminél lassabb annál erősebb, ami erősebb nála annál gyorsabb legyen. Fő fegyverzetként 6 db 11 inch-s (28cm-es) ágyút építettek be, hatalmas dieselmotorok gondoskodtak az akkoriban igen figyelemreméltó 26 csomós (46 km/h) sebességről. Erre válaszul a franciák megépítik a hasonló - bár kissé erősebb - 33 cm-es löveggel felszerelt Dunkerque osztályt. A német hadvezetésben 1932 őszén ellenválaszként felmerül egy 18 ezer tonnás csatahajó terve, melyet Hitler hatalomra jutása után azonnal elkezdenek kidolgozni. Az első tervek szerint a két új egység (pazerschiffe D és E) szintén zsebcsatahajó lesz, hat helyett kilenc darab 28 cm-es ágyúval, meghagyva a bővítés lehetőségét 32 cm-esre. Az 1936-ban vízre bocsátott Scharnhorstot és testvérhajóját, Gneisenau-t gyors kereskedelmi portyázónak tervezték (a fentiekben vázolt elv alapján). Bár a brit csatahajók 406 mm- es lövegei elvileg a nagyobb kaliberrel fölényben voltak, ezért a németek terveket készítettek a főtüzérség 380 mm-es lövegekre való kicserélésére. A háború azonban közbeszólt, a nagyobb ágyúkhoz konstruált tornyok a Bismarckra kerültek. 1940 áprilisában a Scharnhorst részt vett Norvégia megszállásában, Lütjens tengernagy parancsnoksága alatt a Gneisenau-val együtt a tenger felől fedezte a narviki partraszállást. melynek során sérülések érték. Ennek ellenére a következő hónapban elsüllyesztette a Glorious brit repülőgép-hordozót. Mivel a szövetségesek halálos fenyegetésnek tekintették, a következő két év során felszíni hajók, repülőgépek és mini tengeralattjárók intéztek támadást ellene, de megőrizte működőképességét. 1942. február 12-én a Gneisenau és a Prinz Eugen kíséretében áttört a La Manche-csatornán. Az akció során két telitalálatot kapott. Miután kijavították, Norvégiában állomásozott. 1943 december 26.-án, amikor Norvégiából tért vissza egy Oroszországba irányuló konvoj megtámadása után, a Duke of York csatahajó ágyútüzétől súlyosan megsérült, torpedótalálatok következtében pedig elsüllyedt. Legénységéből csak 36 fő menekült meg.
 
TECHNIKAI ADATOK
  • Vízrebocsátás: 1936

  • Vízkiszorítás: 31.850 t (üresen); 38.277 t (harckészen)

  • Sebesség: 32 csomó (59,3 km/h)

  • Személyzet: 1840 fő

  • Hajtómű: csavartengely 3 redukciós turbina

  • Hatótávolság: 16 306 km

  • Hossz: 234,9 m

  • Szélesség: 30,0 m

  • Merülés: 9,91 m

  • Fegyverzet: 9 db 28 cm-es ágyú; 12 db 15 cm-es ágyú; 14 db 10,5 cm-es légvédelmi gépágyú; 16 db 3,7 cm-es légvédelmi gépágyú; 10 db 2 cm-es légvédelmi gépágyú; 4 db Arado Ar-196-os repülőgép; 1942 után 14 db 2 cm-es légvédelmi gépágyú; 6 db 53,3 cm-es torpedóvető-cső

  • Páncélzat: övpáncél 343 mm - 168 mm, fő lövegtornyok 356 mm - 152 mm, fedélzet 75 mm

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább