„Győzelem bármi áron, győzelem minden iszonyat ellenére, győzelem, bármilyen keserves legyen is az út. Mert győzelem nélkül nincs tovább élet.” - Winston Churchill
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket.
Az első világháborút lezáró versailles-i békeszerződés a német haditengerészetet alaposan megnyírbálta. A hadihajókat néhány egység kivételével a szövetségesek közt szét- osztották, bár az angolok által lefoglalt és a Scapa Flow-i kikötőben lehorgonyzott hajókat saját legénységük elsüllyesztette. Ahogy a politikai légkör enyhült, lehetővé vált a német Kriegsmarine (haditengerészet) fejlesztése is, persze megadott korlátokon belül. Ennek eredményeként 1932-ben vízrebocsátják a 10 ezer tonnás Deutschland osztályú hajókat. Hivatalosan ezt a három hajót panzerschiffnek (páncéloshajónak) nevezik, de a köztudatba "zsebcsatahajó" néven vonulnak be. A tervezés filozófiája az volt, hogy ellenfeleivel szemben: aminél lassabb annál erősebb, ami erősebb nála annál gyorsabb legyen. Fő fegyverzetként 6 db 11 inch-s (28cm-es) ágyút építettek be, hatalmas dieselmotorok gondoskodtak az akkoriban igen figyelemreméltó 26 csomós (46 km/h) sebességről. Erre válaszul a franciák megépítik a hasonló - bár kissé erősebb - 33 cm-es löveggel felszerelt Dunkerque osztályt. A német hadvezetésben 1932 őszén ellenválaszként felmerül egy 18 ezer tonnás csatahajó terve, melyet Hitler hatalomra jutása után azonnal elkezdenek kidolgozni. Az első tervek szerint a két új egység (pazerschiffe D és E) szintén zsebcsatahajó lesz, hat helyett kilenc darab 28 cm-es ágyúval, meghagyva a bővítés lehetőségét 32 cm-esre. Az 1936-ban vízre bocsátott Scharnhorstot és testvérhajóját, Gneisenau-t gyors kereskedelmi portyázónak tervezték (a fentiekben vázolt elv alapján). Bár a brit csatahajók 406 mm- es lövegei elvileg a nagyobb kaliberrel fölényben voltak, ezért a németek terveket készítettek a főtüzérség 380 mm-es lövegekre való kicserélésére. A háború azonban közbeszólt, a nagyobb ágyúkhoz konstruált tornyok a Bismarckra kerültek. 1940 áprilisában a Scharnhorst részt vett Norvégia megszállásában, Lütjens tengernagy parancsnoksága alatt a Gneisenau-val együtt a tenger felől fedezte a narviki partraszállást. melynek során sérülések érték. Ennek ellenére a következő hónapban elsüllyesztette a Glorious brit repülőgép-hordozót. Mivel a szövetségesek halálos fenyegetésnek tekintették, a következő két év során felszíni hajók, repülőgépek és mini tengeralattjárók intéztek támadást ellene, de megőrizte működőképességét. 1942. február 12-én a Gneisenau és a Prinz Eugen kíséretében áttört a La Manche-csatornán. Az akció során két telitalálatot kapott. Miután kijavították, Norvégiában állomásozott. 1943 december 26.-án, amikor Norvégiából tért vissza egy Oroszországba irányuló konvoj megtámadása után, a Duke of York csatahajó ágyútüzétől súlyosan megsérült, torpedótalálatok következtében pedig elsüllyedt. Legénységéből csak 36 fő menekült meg.
TECHNIKAI ADATOK
Vízrebocsátás: 1936
Vízkiszorítás: 31.850 t (üresen); 38.277 t (harckészen)
Sebesség: 32 csomó (59,3 km/h)
Személyzet: 1840 fő
Hajtómű: csavartengely 3 redukciós turbina
Hatótávolság: 16 306 km
Hossz: 234,9 m
Szélesség: 30,0 m
Merülés: 9,91 m
Fegyverzet: 9 db 28 cm-es ágyú; 12 db 15 cm-es ágyú; 14 db 10,5 cm-es légvédelmi gépágyú; 16 db 3,7 cm-es légvédelmi gépágyú; 10 db 2 cm-es légvédelmi gépágyú; 4 db Arado Ar-196-os repülőgép; 1942 után 14 db 2 cm-es légvédelmi gépágyú; 6 db 53,3 cm-es torpedóvető-cső
Páncélzat: övpáncél 343 mm - 168 mm, fő lövegtornyok 356 mm - 152 mm, fedélzet 75 mm
85 éve másfélmillió német katona, két és félezer páncélos, kétezer repülőgép zúdult az egymilliós lengyel hadseregre, amely alig 150 páncélossal és 400 elavult repülőgéppel rendelkezett. 1939. szeptember 1-jén tört ki…
Adolf Hitler kezében ostorral, két fegyveres társaságában berontott a Bad Wiessee-i Hanselbauer szálloda 7-es számú szobájába. „Röhm, le vagy tartóztatva!” – ordította. Ernst Röhm, az SA (Sturmabteilung) nevű náci félkatonai szervezet…
81 éve, 1943. május 16-án ért véget a megszálló nácik elleni felkelés a varsói gettóban. A varsói gettófelkelés a legjelentősebb zsidó ellenállási akció volt a II. világháború idején, amely súlyos…
Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.
Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.
Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.