1938-ban bocsátották vízre, a Kriegsmarine által az 1930-as években épített nehézcirkáló-hajóosztály tagjaként. Testvérhajói a Blücher és a Prinz Eugen. 1940. február 18-án indult első bevetésére, amikor is a Scharnhorst és a Gneisenau társaságában a Nagy-Britannia és Skandinávia között közlekedő szövetséges konvojokat támadta, ahol megsérült. A javítások után 1941 februárjában Brestből indult újabb bevetésre, az Atlanti-óceánra, ahol támadást indított az SLS-64 jelű konvoj ellen, és több hajóját elsüllyesztette. 1941 decemberében a Lützov társaságában összecsapott az Északi-tengeren a brit Sheiffeld és a Jamaica cirkálókkal. Utoljára a Barents-tengeren vett részt harcban a sarkvidéki vizeken. A cirkálót a flottakiképző rajhoz vezényelték át a Balti-tengerre, később pedig, 1945 elején a Kelet-Poroszországban állomásozó német csapatok evakuálásában vett részt, és április 9/10 éjszaka a hajó a RAF bombázóinak egy Kiel elleni támadása során súlyosan megrongálódott. Ugyanez év május 3-án meglékelték, majd 1948-49-ben szétbontották.
TECHNIKAI ADATOK
-
Vízrebocsátás: 1938
-
Vízkiszorítás: 14.800 t (üresen); 19.800 t (harckészen)
-
Sebesség: 32,5 csomó
-
Személyzet: 1600 fő
-
Hajtómű: 3 hajócsavar, fogaskerék meghajtásos turbina - 133 631 ks
-
Hatótávolság: 8 160 km
-
Hossz: 195,0 m
-
Szélesség: 21,1 m
-
Merülés: 7,9 m
-
Fegyverzet: 8 db 200 mm-es ágyú; 12 db 105 mm-es légvédelmi ágyú; 12 db 37 mm-es légvédelmi gépágyú; 28 db 20 mm-es légvédelmi gépágyú; 12 db 53,3 cm-es torpedóvető cső; 3 db Arado Ar-196-os repülőgép
-
Páncélzat: övpáncél 70-80mm
