A Schleswig-Holstein annak az öt hajóból álló régi csatahajó-osztálynak egyik képviselője, melyet 1902-04 között kezdtek építeni. Magát a Schleswig-Holstein-t 1906 decemberében bocsátották vízre, 1908 júliusában szerelték fel, és helyezték a Német Északi Flotta kötelékébe, ahol részt vett a jütlandi ütközetben is. A háború utolsó két évében felváltva szolgált raktárhajóként Bremerhavenben, és barakkhajóként Kielben. Egyike volt annak a néhány hadihajónak, amit Németország tengerpartjainak védelmében megtarthatott az I. világháború után. Nagyarányú átépítés után tisztképző hajóként használták. 1939. augusztusban újra első vonalbeli szolgálatba helyezték. Feladata a Lengyelországot megszálló német haderő támogatása volt; szeptember 1-én négy 28 cm-es ágyújának a westerplattei lengyel erődítményre zúduló tüze nyitotta meg a II. világháborút. Egy héten keresztül lőtte az erődöt, míg a lengyelek szeptember 7-én meg nem adták magukat. Később a Norvégiát megszálló szárazföldi haderőt kísérő egyik hajóraj vezérhajója volt. Ezután kiképzőhajóként a Balti-tengeren teljesített szolgálatot. 1944. december 18-án a RAF egy Gdyniát ért bombatámadása során súlyosan megsérült, s végül 1945. március 21-én elsüllyesztették.
TECHNIKAI ADATOK
-
Vízrebocsátás: 1906
-
Vízkiszorítás: 10.150 t (üresen); 14.218 t (harckészen)
-
Sebesség: 19,1 csomó
-
Személyzet: 742-802 fő
-
Hajtómű: 3 turbína és 3 hajócsavar - 19.330 shp
-
Hatótávolság: 4800 tengeri mérföld
-
Hossz: 127,6 m
-
Szélesség: 22,2 m
-
Merülés: 8,21 m
-
Fegyverzet: 4 db 28 (L/20) cm-es ágyú; 14 db 15 (L/45) cm-es ágyú; 20 db 8.8 (L/45) cm-es légvédelmi ágyú; 4 db 3,7 (L/83 C/30) cm-es légvédelmi gépágyú
-
Páncélzat: övpáncél 240 mm, a tornyok 300 mm és a fedélzet 40 mm
