Otto Ciliax tengernagy tisztában volt azzal a ténnyel, hogy a Kriegsmarine-nek nem állt rendelkezésére nagy mennyiségű gázolaj. Ennek következményeként betudható, hogy a német hajók nem indíthattak hosszab távú bevetéseket az Atlanti-óceánon. Azonban a norvég partoktól kisebb távú bevetéseket képesek voltak végrehajtani a konvojok ellen. A Tirpitzet, mint egy ütőképes, hatékony harci csoport részeként vetették volna be a térségben.
Március 16-án, a Tirpitz, mint zászlóshajó három torpedóromboló kíséretében elindult, hogy elfogja a PQ12 és QP8 kódjelű konvojokat. A két hajóraj a Medve-szigetek mellett haladt el, de a németek nem vették őket észre. A britek elfogták a rádióüzeneteket, és a Victoriousról felszálló Albacore felderítőgép észlelte a Tirpitzet. Hamarosan 12 darab Fairly Albacore torpedózta meg. A támadás a tat felől jött, így a német csatahajónak volt ideje kitérni a torpedók elől, azonban az egyik alig 9 méterre közelítette meg. Eközben légvédelmi gépágyúival 2 Albacore-t lőtt le. A brit honi flotta nehezen emésztette kudarcot. Hitler parancsba adta, hogy a Tirpitz csak akkor futhat ki, ha a térségben egyetlen repülőgép hordozó sincs.
A hajó március 11-én Narvikba, március 12-én Trondtheimbe utaoztt, a Halifax bombázók csapásait elszenvedve. A térségbe rendelték az Admiral Hipper és Admiral Scheer cirkálókat és a Lützow zsebcsatahajót.
A Tirpitz csak júniusban futott ki ismét a tengerre, amikor azt a feladatot kapta, hogy támadja meg az Izlandtól délre a 36 teherhajóból álló PQ17 kódjelű szovjet konvojt, erős kísérettel.
A Kriegsmarine megindítota a Rösselprung (Lóugrás hadművelet), amelynek célja a szovjet konvoj teljes megsemmisítése volt. Július 2-án futott ki az első haderő, mely az Admiral Hipper cirkálóból, a Tirpitz csatahajóból, négy torpedórombolóból, és két torpedónaszádból állt. 3-án elindult a II. haderő, mely a Lützow zsebcsatahajóból, Admiral Scheer nehézcirkálóból, és öt torpedórombolóból állt, az Alta-fjordban találkozott az első haderővel. Addig kellett ott várniuk, még nem tudtak meg többet a konvojt kísérő egységekről. A Tirpitz kihajózott Július 5-én az Alta-fjordból, de nem ütközött meg a konvojjal.
A PQ17 hajóraj a szövetséges vezetés parancsát követve felbontotta a köteléket, szétszóródott annak érdekében, hogy a Tirpitz által vezetett német I. és II. haderő ne legyen képes támadni. Azonban az így szétszóródott hajók a német U-bootok és a repülők áldozatai lettek, 36 kereskedelmi hajóból 24 elpusztítottak. Ez a katasztrófa arra késztette a szövetségeseket, hogy egy időre ne küldjenek konvojokat a Szovjetuniónak addig, amíg a német haderő a térségben tartózkodik.
1943. szeptember 8-án a Tirpitz a Spitzbergákat bombázta. Két héttel később egy mini tengeralattjáró megrongálta, de kijavították az Alta-fjordban. 1944. április 3-án a flottalégierő kétszer csapott le rá. 42 brit bombázógép támadta meg, a ledobott 106 bombából 15 talált, a hajó felszínen maradt, kijavították. A britek nem nyugodtak addig, míg el nem süllyesztik. 1944. november 12-én újra támadtak Tromsó közelében. 2 db 725 kg-os páncéltörő bomba a felső fedélzetbe, az ütegfedélzetbe és a páncélfedélzetbe csapódott be de az nem robbant fel és 9 db 227 kg-os rombolóbomba találat, az egyik a vízben, közvetlenül a hajó jobb oldala mellett robbant fel, a kazán termek megsérültek. A támadás után a hajó felborult, és elsüllyedt.
-
Vízrebocsátás: 1939
-
Vízkiszorítás: 42.900 t (üresen); 52.600 tonna (harckészen)
-
Sebesség: 29 csomó (53,7 km/h)
-
Személyzet: 2608 fő
-
Hajtómű: három csavartengelyes, Diesel-motorok - 101 430 kW (150 175 ks)
-
Hatótávolság: 15 000 km
-
Hossz: 251,0 m
-
Szélesség: 36,0 m
-
Merülés: 9 m
-
Fegyverzet: 8 db 38,0 cm-es nehézágyú; 12 db 15,0 cm-es ágyú; 16 db 10,5 cm-es légvédelmi ágyú; 16 db 3,7 cm-es légvédelmi ágyú; 12 db 2,0 cm-es légvédelmi gépágyú; 2 db Arado Ar-196-os hidroplán; 1942-től 40 db 2,0 cm-es légvédelmi gépágyú; 8 db torpedóvető cső
-
Páncélzat: övpáncél 312 mm - 262 mm, oldalvért és tornyok: 360 mm speciális Wotan kompozit páncél, fedélzet 121 mm
Forrás: John Ward: Hadihajók, Hajja és Fiai kiadó, Debrecen. 2001 ; Robert Jackson: Kriegsmarine- A német haditengerészet képe története a II. világháborúban, Hajja és Fiai Kiadó, Debrecen, 2002; Dr. Bak József, Dr. Csonkréti Károly, Lévay Gábor, Sárhidai: Hadihajók típuskönyv, Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1984
Írta: cserpakszabi