Egy öt egységből álló osztály egyikének, a Flandre-nak az építését 1913 októberében kezdték meg. Az osztály egységein 1914-ben abbahagyták az építési munkálatokat, és a dokkok kiürítése érdekében vízre bocsátották őket. Négyet 1924-25-ben szétbontottak, míg az osztály egyikét, a Bearnt repülőgép-hordozóként fejezték be. Az eredeti turbina meghajtását az annak a hajónak tervezett kombinált rendszerével váltották fel. A Béarn alkotta 1939 októberében a Brestben állomásozó vadászcsoport (I. Kötelék - Force I.) egyik kulcsfontosságú elemét, mely kötelék más brit és francia haditengerészeti erőkkel a német zsebcsatahajó, az Admiral Graf Spee után kutatott. Miután Martinique-nél megfeneklett, az amerikaiak lefoglalták, és Puerto Ricóba vontatták. 1943-44 során New Orleansban átépítették, új fegyverzetet kapott, megrövidítették a repülőfedélzetét, és kis sebessége miatt többé nem alkalmazták első vonalbeli szolgálatra, hanem átminősítették repülőgép-szállítóvá. Átadták a Szabad Francia Haditengerészetnek. A háború után Indokínában (Vietnamban) szolgált a franciák ottani háborúsága alatt. 1949-ben bontották szét.
TECHNIKAI ADATOK
-
Vízrebocsátás: 1915 (1935)
- Vízkiszorítás: 22 146 t (üresen), 28 430 tonna harckészen
-
Sebesség: 20 csomó (37,04 km/h)
-
Személyzet: 600-800 fő
-
Hajtómű: 4 hajócsavar, 2 turbina és 2 álló, háromfokozatú gőzgép - 22,200 + 15,000 shp
-
Hatótávolság: 6 760 km
-
Hossz: 176,8 m
-
Szélesség: 27 m
-
Merülés: 9,3 m
-
Fegyverzet: 8 × 155mm, 6 × 75mm (6×I), 8 × 37mm (8×I) löveg és 40 repülőgép
-
Páncélzat: Övpáncél 300 mm
