A mindössze egy év alatt megépített Renown és testvérhajója, a Repulse voltak az utolsó brit csatacirkálók. Az erős fegyverzetű, de a nagy sebesség érdekében páncélvédettsége nagy részét feláldozó Renown egy hónappal az 1916 októberi vízre bocsátást követően már vissza is tért a dokkba, hogy további 500 tonna acéllemezt szereljenek fel rá. 1939-ben a Atlanti-óceánon részt vett a kereskedelmi portyázók elleni hadműveletekben, majd 1940 áprilisában Norvégia partjainál, a narviki partraszállás idején, harcba bocsátkozott a Gneissenau német cirkálóval, ahol megsérült. Ezt követően kivette részét a Bismarck üldözéséből, konvojokat kísért Máltára, az Atlanti-óceánon és az Északi-tengeren, majd a szövetségesek észak-afrikai partraszállása során a fedező-biztosító erő részét képezte. 1944-45-ben a Keleti Flotta kötelékében szolgált. 1948-ban bontották szét.
TECHNIKAI ADATOK:
-
Vízrebocsátás: 1916
-
Vízkiszorítás: 30 356 tonna
-
Méretek: hossz: 242,2 m - szélesség: 27,4 m - merülés: 7,8 m
-
Sebesség: 30 csomó (55,56 km/h)
-
Személyzet: 1200 fő
-
Hajtómű: 4 csavartengely, 4 redukciós turbina - 120 000 ks
-
Hatótávolság: 6570 km
-
Fegyverzet: 6 db 380 mm-es (15 h.), 17 db 102 mm-es (4 h.) löveg
-
Páncélzat: övpáncél 152 mm - 37,5 mm, barbetták 178 mm - 102 mm, lövegtornyok 279 mm
