A USS North Carolina (BB-55) és testvérhajója a USS Washington (BB-56) volt az 1922-es Washing- toni Haditengerészeti Szerződés korlátozásainak megszűnése után épült első két amerikai csatahajó. Mindamellett az eredeti tervek a későbbi, a 355 mm-es lövegeket engedélyező londoni szerződést követték, de amikor Japán nem volt hajlandó korlátozni hajói főtüzérséget, az USA úgy határozott, hogy a North Carolinára 1940-es vízre bocsátását követően 406 mm-es, háromcsövű lövegtornyokat szerelnek. 1945-re a fegyverzetét elképesztő mennyiségű légvédelmi löveggel erősítették meg, nevezetesen 96 db 40 mm-es és 30 db 20 mm-es löveggel. A Csendes-óceánon harcolt Guadalcanaltól kezdve egészen a Japán elleni végső támadásig. 1942. szeptember 15-én a japán I-19 tenger- alattjáró az USS O’Brien rombolóval együtt Espiritu Santu szigete közelében megtorpedózta, a romboló el is süllyedt. 1945. április 6-án Okinawa előtt a saját erők tüzébe került. 1960-ban szerelték le, jelenleg Eszak-Karolina államban, Wilmingtonban őrzik mint múzeumot és háborús emlékművet.
TECHNIKAI ADATOK
-
Vízrebocsátás: 1940
-
Vízkiszorítás: 35 000 t (üresen), 47 518 tonna (harcra készen)
-
Méretek: hossz: 222 m - szélesség: 33 m - merülés: 10 m
-
Sebesség: 28 csomó (51,85 km/h)
-
Személyzet: 1880 fő
-
Hajtómű: 4 hajócsavar, 4 turbina - 115 000 ks
-
Hatótávolság: 31 410 km
-
Fegyverzet: 9 db 406 mm-es (16 h.), 20 db 127 mm-es (5 h.) löveg
-
Páncélzat: övpáncél 168 mm - 304 mm, barbetták és fő lövegtornyok 400 mm, fedélzet 400 mm
