Az utolsó amerikai kísérő hordozó sorozatot a Commencement Bay osztály hajói alkották, 1943-ban 15 db-ot ACV–106 - ACV–119, 1944-ben 8 db-ot a CVE–120 - CVE–127 sorozatszámokon. A 23 db megrendelt hajóból tíz a háború végéig szolgálatba állt, kilenc csak a háború befejezését követően. 4 db (CVE– 124 - CVE–127) megépítését 1946. augusztus 12-én törölték, az elkészült részeket lebontották. A kísérő repülőgép-hordozó a Sangamon-osztályhoz hasonló nagy, 24 276 t-ás vízkiszorítású, olajtartályhajó-alapú volt, szériagyártását a Todd Pacific, Tacoma cég végezte. Gőzgépek helyett új turbinákkal szerelték, és nagyobb lett a légvédelmi tűzereje is. A széria első egysége 1944 novemberében állt szolgálatba, Commencement Bay (CVE-105) néven. A hajót a világháború befejezését követően - 1946-ban - kivonták a szolgálatból, de 1955-ben újra hadrendbe állították előbb CVHE 105, majd AKV 37 jelöléssel. Csak 1971-ben vonták vissza véglegesen és bontották le.
TECHNIKAI ADATOK:
-
Vízrebocsátás: 1944. május 4.
-
Vízkiszorítás: 18 920 t (üresen); 24 276 tonna (max.)
-
Sebesség: 20 csomó
-
Személyzet: 1070 fő + repülőszemélyzet
-
Hajtómű: 2 hajócsavar, 2 gőzturbina - 16 000 LE
-
Hatótávolság: 18 500 km - 15 csomó sebességgel
-
Méretek: hossz: 169,8 m - szélesség: 22,86 m - merülés: 6,2 m
-
Fegyverzet: 34 repülőgép; 2 db 127 mm-es (2×I-/51) és 36 db 40 mm-es légvédelmi löveg, 20 db 20 mm-es légvédelmi gépágyú
-
Páncélzat: nincs
