A 30 mm-es Sondergerät SG 116-os is egy hátrasiklás nélküli ágyú volt, melyet légi célpontok – elsősorban az ellenséges bombázók – elleni harchoz fejlesztették ki a Birodalmi Légügyi Minisztérium (Reichsluftfahrtministerium – RLM) megrendelésére. A SG 116 terveit 1944-ben a Rheinmetall-Borsig cégnél készítették el. (Más forrás szerint a SG 116-ot a Hermann Göring Werke gyártotta.)
A SG 113-hoz hasonlóan ez a fegyver is ellensúllyal működött, melyhez ezúttal a 30 mm-es ágyúhoz rendszeresített lövedéket használták. A Luftwaffe pilótáinak tervezett különleges fegyver tulajdonképpen a 30 mm-es MK 103-as fedélzeti gépágyú módosított változata volt. Gyakorlati alkalmazási elve a következő volt: a pilóta az ellenséges bombázó alá repült, majd elsütötte a fegyvert, mire a robbanás a páncéltörő lövedéket fölfelé, míg az egyensúlyt fenntartó nehezéket pedig lefelé lőtte ki. Az SG 116-os egy fotocella segítségével lépett működésbe, melyet az Opta-Radio cég készített.
A SG 116-os fedélzeti ágyú vetőcsövének metszeti ábrája
A 30 mm-es SG 116 „Zellendusche"-t 1944 végén Rechlinben, a Luftwaffe kísérleti telepén próbálták ki először egy Focke-Wulf FW 190-es gépen. Hátránya az volt, hogy egy bevetés során – csövenként mindössze – csak egyeslövést lehetett leadni vele. A fegyvert különböző konfigurációkban építették be a repülőgépekbe: vagy 4 db vetőcsövet rombusz alakban, a törzsben, vagy 6 db-ot a törzs felső részének két oldalán hármasával, 2 fokkal kissé hátra döntve. (Természetesen a vetőcsövek másik végei alul lógtak ki a törzsből, hogy az ellensúlyok lefelé távozhassanak.) A SG 116-ot a Luftwaffe kísérleti repülőgépei közül a FW 190 vadászgép mellett felszerelték még a Heinkel He 177-es, továbbá néhányat a Focke-Wulf FW 58 típusú repülőgépekre is.
A 30 mm-es SG 116-os fegyverrendszer elhelyezkedése a FW 190-es pilótafülkéje mögött
A háború végén a 10. vadászezred (Jagdgeschwader JG 10) 10 db Focke-Wulf FW 190F-8 típusú vadászgépébe beépítették a SG 116-os rendszert, ám a fegyver eredményességéről – mindezidáig – sajnos nem maradt fenn feljegyzés. (Ugyanúgy kevés műszaki adat áll rendelkezésre magáról a SG 116-ról is.)
A SG 116-ot több 30 mm-es, ellensúllyal működő SG jelzésű továbbfejlesztett változat követte még. A SG 117-nél, SG 118-nál és SG 119 modelleknél ún. csőkötegeket alkalmaztak, amikor több vetőcsövet erősítettek egymáshoz, amelyek elrendezése sorozatok kilövését is lehetővé tette. A SG 117-es és SG 118-as verziójú fegyvereket 7 csőköteggel tervezték, és csak a felszerelés módjában különböztek egymástól; míg a SG 119-es változathoz pedig 49 cső (!) tartozott. A zavartalan működés érdekében a gyújtó áramkörbe egy időzítő-szerkezeteket is beépítettek, ami lehetővé tette, hogy kis szünetekkel induljanak a lövedékek az egyes csövekből. Ezzel elméletben a percenkénti 1200 lövés tűzgyorsaságot is el lehetett érni.
Műszaki adatok:
-
Gyártó: Rheinmetall-Borsig (más forrás szerint: Hermann Göring Werke)
-
Űrméret: 30 mm
-
Teljes hossza: 1650 mm
-
Lövedék kezdősebessége: 825 m/s
Változatai és továbbfejlesztett verziói:
-
3 cm-es Flak 103/38
-
30 mm MK 101
-
30 mm MK 103
-
30 mm MK 108
-
30 mm SG 116
-
30 mm SG 117
-
30 mm SG 118
-
30 mm SG 119
Felhasznált irodalom:
Ian V. Hogg: German Secret Weapons of the Second World War. Greenhill Books. London, 1999.
http://www.wehrmacht-history.com/luftwaffe/armaments/30-mm-sg-116.htm
http://www.warbirdsresourcegroup.org/LRG/Secweap.htm
http://www.ww2incolor.com/forum/showthread.php?4127-Luftwaffe-Cannons-amp-Machineguns./page11
http://www.scribd.com/doc/52684962/WW2-german-secret-weapons
http://www.fockewulf190.net/uk/fockewu/equipuk/fwarmspeu.htm
Írta: Kiss Kálmán