„A csatára való felkészülés során meggyőződhettem arról, hogy a tervezés létfontosságú, ám a tervek haszontalanok." - Dwight D. Eisenhower

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Type 99 repülőgép-fedélzeti gépágyú

 
A Zero vadászok, és más, komolyabb tűzerejű repülőgépek fedélzeti fegyvere kivételesen alátámasztotta azt a nyugati sztereotípiát, miszerint a japánok fő erőssége a másolás. 1935-ben japán tisztek az Oerlikon gépágyúkat tanulmányozták, és úgy döntöttek, az megfelelne a jövőbeli vadászgéptervek számára. 1937-ben döntés is született ezek adoptálásáról, és nyugalmazott tábornokok külön e célra létrehozták a Dai Nihon Heiki KK. vállalatot. 1939-ben indult be itt az Oerlikon FF gépágyúk sorozatgyártása, amit először Type E néven készítettek. (Az E az Oerlikon japán átírásának – Erikon – kezdőbetűje.)
 
 
Később ezt Type 99-1 (rōmaji - azaz latin betűs japán - írással: Kyū-Kyū Shiki Ichigō Kizyū; magyarosan ejtsd: Kjúkjú Siki Icsigó Kizjú) néven gyártották, az FFL gépágyú pedig Type 99-2 (rōmaji: Kyū-Kyū Shiki Nigō Kizyū; magyar fonetika szerint: Kjúkjú Siki Nigó Kizjú) megnevezéssel állt hadrendbe. A japán kategorizálás azonban nem gépágyúként, hanem 20 mm-es nehézgéppuskaként sorolta be ezeket a fegyvereket, ez zavarokat idéz elő a korabeli dokumentumok kutatásakor.
 
 
E lövegek kizárólag repülőgép-fedélzeti fegyverként kerültek használatba, lőszerük nem volt csereszabatos a Hadsereg és a Haditengerészet egyéb 20 mm-es eszközeiével. A két gépágyú párhuzamosan finomodott aztán, fő különbségük a lőszerhüvely méretében állt. A 99-2 nagyobb lőportöltete nagyobb torkolati sebességet, de kisebb tűzgyorsaságot eredményezett. A háború első éveiben a 99-1 volt a favorit, ezt 60 lőszeres dobtárral szerelték a híres Zerók szárnyaiba, de ilyen fegyvereket kapott a Mitsubishi J2M Raiden „Jack” első két változata is. Ugyane fegyvert alsó tárral szerelték mozgatható kivitelben többmotoros gépek védőfegyvereként is, így a szintén ismert Mitsubishi G4M Rikko „Betty” faroklövésze is ilyet kezelt. Ha a rendelkezésre álló hely kicsi volt, a gépágyút elláthatták 45, 30, vagy 15 lőszeres tárral is. E fegyvert a következő típusok használták:
  • Kawanishi H8K Seiku „Emily” repülőcsónak

  • Kawanishi H6K „Mavis” repülőcsónak

  • Kawanishi N1K Kyofu „Rex” vadász-hidroplán

  • Mitsubishi A6M Zero-sen „Zeke” vadász

  • Mitsubishi G3M „Nell” bombázó

  • Mitsubishi G4M Rikko „Betty” bombázó

  • Mitsubishi J2M Raiden „Jack” vadász

  • Nakajima J1N Gekko „Irving” éjszakai vadász, felderítő, könnyűbombázó


A 99-2 1942-ben jelent meg, de csak később terjedt el. Ezt az alábbi típusok hordozták:

  • Aichi B7A Ryusei „Grace” torpedővető és zuhanóbombázó

  • Aichi E16A Zuyun „Paul” felderítő hidroplán

  • Kawanishi N1K-J Shiden „George” vadász

  • Mitsubishi A6M Zero-sen „Zeke” vadász

  • Mitsubishi G4M Rikko „Betty” bombázó

  • Mitsubishi J2M Raiden „Jack” vadász

  • Nakajima J1N Gekko „Irving” éjszakai vadász, felderítő, könnyűbombázó

Létezett mindkét fegyverből később hevederes kivitel is, a Model 4, de ez nem terjedt el széleskörűen. A Model 5 erősebb rugóval növelt tűzgyorsaság-emelő terv volt, de csak 1945-ben készült el, és bevetésre már nem került.

Műszaki adatok:

Type 99-1

  • Űrméret: 20 mm

  • Lőszer: 20 x 72 mm

  • Hossz: 133 cm

  • Súly: 23 kg

  • Elméleti tűzgyorsaság: 520 lövés/perc

  • Torkolati sebesség: 600 m/s


Type 99-2

  • Űrméret: 20 mm

  • Lőszer: 20 x 101mm

  • Hossz: 189 cm

  • Súly: 34 kg

  • Elméleti tűzgyorsaság: 480 lövés/perc

  • Torkolati sebesség: 750 m/s

Írta: dr. Bársony Atilla (Atiraptor)

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább