A könnyű páncélozott lőszerszállító gépjármű története szorosan kapcsolódik a rohamtüzérség történetéhez, mivel egy rohamlöveg-üteg lövegenkénti lőszer-javadalmazása háromszáz 7.5 cm-es gránátból állt, azonban egy páncélosba csak 44 fért be belőle; a többit a frontvonalhoz közeli lerakatokban tárolták. A lőszerlerakatok és a rohamlövegek közötti "köldökzsinórt" az Sd.Kfz. 252 jelzésű könnyű páncélozott lőszerszállító-gépjárművek jelentették. A jármű alapjául az z Sd.Kfz. 250 jelzésű könnyű lövészpáncélos szolgált. Az új lőszerszállítót is hasonló páncélzattal látták el, azzal a különbséggel, hogy a páncéltest teljesen zárt volt. Az Sd.Kfz. 252-es nem rendelkezett beépített fegyverzettel, de általában rendelkezésre állt egy MG34 típusú géppuska, illetve egy-két gépisztoly és kézigránát a jármű belsejében elhelyezve; a két oldalsó kémlelőnyílás alatt pedig egy-egy zárható lőrést alakítottak ki. A lőszerszállító jármű egy rohamlöveg teljes feltöltéséhez elegendő lőszert tudott szállítani. Az Sd.Kfz. 252-es gyártása 1940 júniusában kezdődött és 1941 végéig tartott, amikor is gazdasági okokból felhagytak gyártásával. Ez alatt a másfél év alatt 413 jármű készült. Helyét a sokoldalúbb RSO, Maultier, illetve Sd.Kfz. 250/6 típusú járművek vették át.
TECHNIKAI ADATOK
-
Hossz: 4,70 m
-
Szélesség: 1,95 m
-
Magasság: 1,80 m
-
Súly: 5198 kg
-
Legénység: 2 fő
-
Fegyverzet: egy 7.92 mm-es MG34 géppuska
-
Motor: 100 LE-s Maybach Variorex VG 102128 H dieselmotor
-
Sebesség: 65 km/h
-
Hatótáv: 320 km
-
Páncélzat: 6-14,5 mm
